Illusztráció: Getty Images

2023-ban már százas nagyságrendű volt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott azonnal gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak” – írta meg nemrégiben a Népszava, a Gyermekjogi Civil Koalíció adatai alapján. A Belügyminisztérium friss számai szerint jelenleg 280-300-ra tehető az egészségügyi intézményekben maradt babák száma, ami sokszoros emelkedést jelent. A hírek szerint van olyan csecsemő, aki tizenkét hónapja kórházban van…

Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben

„Nagyon sok kisgyerek kerül be a gyerekvédelmi szakellátásba, különösen a három év alattiak közül. A 2010-es évhez képest tavaly már közel másfélszer annyi 0-3 éves kisgyerek érkezett. Sajnos túlterhelt a gyerekvédelmi rendszer, nincs elég nevelőszülő, miközben tizenkét év alatti gyereket a jogszabály szerint csak nevelőcsaládnál lehetne elhelyezni. Ugyanakkor a gyerekotthonok is túlzsúfoltak. Egyszerűen nem találnak helyet ezeknek a babáknak, ezért „parkolnak” kényszerűségből a kórházban” – mondta kérdésünkre Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu bloggere, újságíró, az ‘Akiknek két anyja van’ című könyv szerzője. Maga is örökbefogadó szülő.

Az SOS Gyermekfalvak közleménye megerősíti, hogy kritikus a helyzet a gyermekvédelemben. Az alapítvány kórházi forrásokra hivatkozva azt írja, az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is kórházban tölt, sokszor egyik egészségügyi intézményből a másikba helyezik őket. Vagyis éppen azokban az oly fontos első hónapokban, amikor a kapcsolódásnak kiemelt jelentősége van, ezek a babák egy kórházi rácsos ágyban fekve, egyedül töltik a mindennapjaikat. „Az érzelmi, értelmi és testi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés, a szabad mozgás és a friss levegő hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az egészséges idegrendszeri érési folyamatok miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és hosszú távú hatása lesz a gyerekek fejlődésére, ami költséges terápiákkal, fejlesztésekkel lesz csak korrigálható” – fogalmazott Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Nem mindenki adható örökbe

A kórházban hagyott csecsemők csupán egy része örökbe adható, róluk lemondtak a szülők. Többségüket azonban látogatják, csak életkörülményeik miatt nem vihetik haza őket szüleik. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család jelentené – hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak.

2024. július elsejétől változott az örökbefogadási szabályozás, ám úgy tűnik, nem hozott áttörést. „Az új szabályozás szerint 2024. július 1-től a kórházban hagyott újszülötteket szülői hozzájárulás nélkül is örökbe lehet adni, ha az anya, apa vagy más hozzátartozó nem jelentkezik hat héten belül a gyermekért. Erre a kórházi zárójelentésben figyelmeztetni kell az anyát. Eddig a kórházban hagyott újszülöttek, ha a szülő nem rendelkezett a sorsukról, bekerültek az állami gyerekvédelmi rendszerbe, majd ha három hónap szünet állt be a kapcsolattartásban, csak akkor kerültek örökbefogadásra. A gyakorlatban egy szülés után otthagyott, soha nem látogatott baba legalább tizenkét hónapos vagy még idősebb volt, mire végleges családba került” – mondja Mártonffy Zsuzsa. „A rendelkezés még nagyon friss, egyelőre nem kezdték nagy számban alkalmazni, a gyámhivatalok és a területi gyermekvédelmi szolgálatok még próbálják kitalálni az új eljárásokat a jogszabályhoz. Azt is látni kell, hogy ez a rendelkezés csak azon gyermekek örökbe adását teszi lehetővé, akiket a szülők nem akarnak hazavinni, és nem jelentkeznek értük. Egy részüket végül haza fogja vinni a vér szerinti család, egy részük pedig bekerül a nevelőszülői rendszerbe, mert a szülők akarják velük tartani a kapcsolatot. A tavalyi év végén 2733 család várakozott érvényes határozattal örökbefogadásra.”

A KSH adatai szerint évente átlagosan 2300 0-2 éves kisgyerek kerül be állami gondoskodásba, az újonnan belépők között ők vannak a legnagyobb arányban (32 %). A második legnépesebb gyerek-korcsoport, akit kiemelnek a családjukból a 6-13 évesek (27 %).

Legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből

7293 olyan gyerek van, akinek az élethelyzete nem megfelelő, ám nevelőszülői család helyett gyermekotthonban él. 2020-hoz képest közel ezerrel több gyermek él szakellátásban, azonban ezt a növekedést a nevelőszülők száma nem követi, sőt, az utóbbi években egyre kevesebben vannak. Így a még dolgozó nevelőszülők túlterheltek; minden harmadik nevelőcsalád négy vagy annál is több gyereket fogad be, sokszor a saját gyerekei mellé. Az SOS Gyermekfalvak arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a kicsik előéletük miatt sokszor lemaradásokkal idegrendszeri éretlenséggel, egészségügyi problémákkal küzdenek, és fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak.

„Minél magasabb a gyereklétszám egy családban, annál kevesebb figyelem jut a kiemelt támogatást igénylő gyerekeknek, és annál nagyobb a nevelőszülők leterheltsége, ami hosszú távon kiégéshez vezethet” – mondja a Szilvási Léna. Legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből ahhoz, hogy a most kórházakban várakozó kisbabák otthonra leljenek.

Az alapítvány október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján utcai gerillaakciókkal hívja fel a figyelmet a kórházban ragadt csecsemők ügyére, és az országos nevelőszülő-hiányra.