Kép: Getty Images

2023-ban 50-ről 100-ra nőtt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak” – írta meg nemrégiben a Népszava, a Gyermekjogi Civil Koalíció adatai alapján. A Belügyminisztérium friss adatai szerint jelenleg 280-300-ra tehető az egészségügyi intézményekben maradt babák száma. Van olyan csecsemő, aki 12 hónapja kórházban van. Az adatokból jól látszik, hogy egy év alatt körülbelül öt-hatszorosára nőtt a kórházban maradt babák száma.

Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben

„Sajnos túlterhelt a gyerekvédelmi rendszer, nincs elég nevelőszülő, miközben a 12 év alatti gyereket a jogszabály szerint csak nevelőcsaládnál lehetne elhelyezni, ugyanakkor a gyerekotthonok is túlzsúfoltak. Egyszerűen nem találnak helyet ezeknek a babáknak, ezért „parkolnak” kényszerűségből a kórházban. Nagyon sok kigyerek kerül be a gyerekvédelmi szakellátásba, különösen a 3 év alattiak, a 2010-es évhez képest tavaly már közel másfélszer annyi új 0-3 éves kisgyerek érkezett a rendszerbe” – mondta el kérdésünkre Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu bloggere, újságíró, az Akiknek két anyja van című könyv szerzője, maga is örökbefogadó szülő.

Az SOS Gyermekfalvak közleménye szerint kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, a nevelőszülőhiány miatt megoldhatatlan több száz újszülött elhelyezése. Az alapítvány kórházi információi alapján az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is kórházban tölt, sokszor egyik egészségügyi intézményből a másikba helyezik őket. Éppen azokban az oly fontos első hónapokban, amikor az érintésnek, a kapcsolódásnak, kiemelt jelentősége van, ezek a babák egy kórházi rácsos ágyban fekve, egyedül töltik a mindennapjaikat. „Az érzelmi, értelmi és testi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés, a szabad mozgás és a friss levegő hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és hosszútávú hatása lesz a gyerekek fejlődésére, ami költséges terápiákkal, fejlesztésekkel lesz csak korrigálható” – fogalmazott Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Nem mindenki adható örökbe

A kórházban hagyott csecsemők csupán egy része örökbeadható, róluk lemondtak a szülők, többségüket azonban látogatják, csak életkörülményeik miatt nem vihetik haza a babát. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család jelentené – hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak.

2024.július elsejétől változott az örökbefogadási szabályozás, ám úgy tűnik, nem hozott áttörést. „Az új szabályozás szerint 2024. július 1-től a kórházban hagyott újszülötteket szülői hozzájárulás nélkül is örökbe lehet adni, ha az anya, apa vagy más hozzátartozó nem jelentkezik hat héten belül a gyermekért. Erre a kórházi zárójelentésben figyelmeztetni kell az anyát. Eddig a kórházban hagyott újszülöttek, ha a szülő nem rendelkezett a sorsukról, bekerültek az állami gyerekvédelmi rendszerbe, majd ha három hónap szünet állt be a kapcsolattartásban, akkor kerültek örökbefogadásra. A gyakorlatban egy szülés után otthagyott, soha nem látogatott baba legalább 12 hónapos vagy még idősebb volt, mire végleges családba került” – mondta Mártonffy Zsuzsa. „A rendelkezés még nagyon friss, egyelőre nem kezdték nagy számban alkalmazni, a gyámhivatalok és a területi gyermekvédelmi szolgálatok még próbálják kitalálni az új eljárásokat a jogszabályhoz. Azt is látni kell, hogy ez a rendelkezés csak azon gyermekek örökbeadását teszi lehetővé, akiket a szülők nem akarnak hazavinni, és nem jelentkeznek értük. A tavalyi év végén 2733 család várakozott érvényes határozattal örökbefogadásra. Azonban a kórházban hagyott babák egyelőre nem örökbe fogadhatóak. Akik azok lesznek, azoknak a gyerekvédelem szülőket fog keresni, de ez várhatóan a 300 otthagyott babának csak egy része lesz. Egy részüket haza fogja vinni a vér szerinti család, egy részük pedig bekerül a nevelőszülői rendszerbe, mert a szülők akarják velük tartani a kapcsolatot.”

A KSH adatai szerint évente átlagosan 2300 0-2 éves kisgyerek kerül be állami gondoskodásba, az újonnan belépők között ők vannak a legnagyobb arányban (32 %). A második legnépesebb gyerek korcsoport, akit kiemelnek a családjából a 6-13 évesek (27 %).

Legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből

7293 olyan gyerek van, akiknek az élethelyzete nem megfelelő, ennyien élnek ugyanis nevelőszülői család helyett gyerekotthonokban. Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni. 2020-hoz képest közel ezerrel több gyermek él szakellátásban, azonban ezt a növekvő számot a nevelőszülők száma nem követi, sőt az utóbbi években csökkent a számuk. A nevelőszülők túlterheltek, minden harmadik nevelőcsalád négy vagy annál is több gyereket fogad be, sokszor a saját gyermekeik mellé. Az SOS Gyermekfalvak arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a gyerekek sokszor lemaradásokkal küzdenek, idegrendszeri éretlenséggel és számos egészségügyi problémával előéletük miatt. Sok esetben fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak.

„Minél magasabb a gyereklétszám a családban, annál kisebb az egyéni figyelem a kiemelt támogatást igénylő gyerekek felé és annál nagyobb a nevelőszülők leterheltsége, ami hosszútávon kiégéshez vezethet” – mondja a Szilvási Léna. Legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből ahhoz, hogy a kórházakban várakozó kisbabák otthonra leljenek.

Az alapítvány október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján utcai gerillaakciókkal hívja fel a figyelmet a kórházban ragadt csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő hiányra.