Kisgyerek

Mennyit tabletezzen a gyerek?

Az érintőképernyős digitális eszközök világába született gyerekektől külön művészet távol tartani ezeket a kütyüket - de még nehezebb talán a kütyüt lelkesen használó hozzátartozókat rávenni arra, a gyerek előtt ne képernyőzzenek.
2020. Február 25.
Mennyit tabletezzen a gyerek? (fotó: Getty Images)

Idegrendszeri fejlődés: ötéves korig

Hogy mégis megéri ezeket az erőfeszítéseket megtenni, azt Bojti Andrea gyermekpszichológus is megerősíti. A kisgyermek idegrendszerének fejlődését azzal tudjuk ugyanis a leginkább támogatni, ha kíméljük a felesleges ingerektől. Minél tovább, annál jobb.”Az emberi agy plaszticitása 5 éves korig tart. Ez idő alatt képződnek az idegsejtek, létrejönnek az idegpályák közötti kapcsolatok, vagyis 5 éves korig nagyjából fejlődésben van az idegrendszer. Erre a fejlődésre a vibráló fények, a kijelzők villódzása kifejezetten rossz hatással van” – magyarázza a szakember.Példaként említi, hogy a korai fejlesztéseket is 5 éves korig végzik, addig tudnak jelentős hatást gyakorolni az idegrendszer alakulására. “Látni kell, hogy ez egy rendkívül érzékeny időszak a kisgyerekek életében” – hangsúlyozza Bojti Andrea.

Két évig mellőzzük a képernyőt!

Az első két életévben (tehát a gyermek 24 hónapos koráig!) határozottan ellenjavallt a képernyő használata. Vagyis kontraindikált a televízió elé ültetni a kisgyermeket, okostelefonon videókat nézetni vele vagy tabletes játékkal játszani a jelenlétében. “De ugyanígy a passzív képernyőzés is káros, tehát ha nem is a gyermeket ülteti a tévé elé a szülő, hanem az ‘csak’ a háttérben megy, a gyermek figyelmét hamar elvonja, és máris azt fogja bámulni” – hangsúlyozza a szülők fontos szerepét a káros hatások kiszűrésében Bojti Andrea.

A WHO 2019-ben hozta nyilvánosságra a kisgyermekek képernyőhasználatára vonatkozó irányelveit. Ezekben a képernyőzés korlátozásának fontosságát és szükségességét azzal támasztják alá, hogy a túlzott digitális eszközhasználat – az idegrendszerre gyakorolt, fentebb részletezett káros hatásain kívül – a gyermek elmagányosodásához (izolálódásához) és a mozgásszegény életmód kialakulásához vezet, megágyazva az elhízásnak és az abból kialakuló társbetegségeknek.

Hogyan vezessük be a digitális eszközhasználatot?

Bármikor is dönt úgy a szülő, hogy képernyős eszközt mutat a gyermeknek, a legfontosabb az, hogy a kezdetektől szabja meg a kereteket a kütyüzésre. Egy nagyon kicsi gyerekkel is meg lehet azt értetni, hogy például csak reggeli után nézhet egy videót és utána anya elteszi a telefont. “Fontos, hogy a maga által kijelölt kereteket a szülő mindig tartsa be, legyen következetes. Nagyon-nagyon könnyen rászoknak ugyanis a képernyőre a gyermekek, pillanatok alatt függővé tudnak válni” – figyelmeztet a gyermekpszichológus.Nagyobb gyerekek szüleinek azt javasolja a szakember, hogy a kedvenc meséket videó helyett szerepjátékozással is át lehet élni – ez egyben közös program gyermeknek és szülőnek, és még a videónézést is el lehet így kerülni.

Keressünk arany középutat!

Bármennyire is közhelyként hangozhat, az arany középút élhető, betartható és egészséges megoldás lehet a kütyüproblémára is. Érdemes még kisgyermekkorban, határozott és szűk kereteket szabva és azokat betartva, szülői felügyelet mellett bevezetni a képernyőzést. “Egyrészt azért jó ötlet ebben az időszakban elkezdeni, mert később, például egy 10 éves gyereknek sokkal nehezebb lesz határokat szabni, azokat elfogadtatni. Másrészt a kortársak és a külvilág nyomása már kicsi kortól kezdve érezhetően nagy: az óvodai csoporttársak, kisiskolásoknál az osztálytársak beszélnek a mesékről, a szereplőkről, történetekről, amelyeket ha a mi gyermekünk nem ismer, kirekesztve érezheti magát, ami szintén elkerülendő” – árnyalja a képet Bojti Andrea.

Mutassunk példát!

Bármit is próbálunk azonban tanítani a gyermekünknek, ő azt fogja megtanulni, amit ténylegesen csinálunk. Szabhatunk neki ilyen-olyan korlátokat, ha mi magunk sem azok szerint élünk. A gyermekpszichológus ezért azt tanácsolja a digitális korba született gyermekek szüleinek, hogy ők maguk legyenek a jó példa. Ennek legegyszerűbb módja például, hogy ne menjen feleslegesen a háttérben a televízió, vagy a gyermekkel töltött időben ne a telefonját nyomkodja a szülő. “A külvilágból így is elkerülhetetlenül sok inger éri már a kisgyermekeket is, ezért legalább otthon próbáljuk meg leépíteni a feleslegeseket” – javasolja Bojti Andrea a gyakorló szülőknek és a kisgyermekekkel foglalkozóknak.