Kisgyerek

Nem arról van szó, hogy szükségem van rád, amit érzek, az ennél sokkal több

Sokan azonosultak az édesanya levelével, aki kimondta és megfogalmazta azt az érzést, ami sok más anyát átjár nap mint nap, ha a férjére gondol.
2021. November 09.
Te is magadra ismersz ezekben a sorokban? (Fotó: Getty Images)

Egy amerikai blogger, Amy Weatherly olyan csodás levelet írt a férjéhez, amit rövid idő alatt elképesztően sokan osztottak meg, mert saját magukra ismertek benne – az anyuka lényegében kimondta azt, amit sokan nem mernek…

“Nincs szükségem a férjemre. Nem ő Jézus. Nem ő az oxigén, ami nélkül nem tudnék levegőt venni. Nem ő a gravitáció. Tudnék nélküle élni.

Fel tudok kelni reggelente anélkül, hogy segítenie kellene nekem. Képes vagyok arra is, hogy egyedül készítsem el a reggelit. El tudok menni dolgozni, és gondját tudom viselni a gyerekeknek. Haza tudok jönni, és gond nélkül megcsinálom a vacsorát.

Le tudom vinni a szemetet. Ki tudom cserélni az égőket a lámpában. A füvet is le tudom nyírni és tüzet is tudok gyújtani. El tudom vinni sétálni a kutyát és ki tudom tisztítani az eldugult lefolyót. Olajat mondjuk nem tudok cserélni a kocsiban, de el tudok menni a helyi szerelőhöz, aki megteszi nekem. 

Nincs szükségem a férjemre.

Nélküle is teljesnek érzem magam, nőként, anyaként. Egyedül is meg tudom oldani a feladatokat. Komolyan, elég talpraesett vagyok hozzá.

De amikor a férjem mellettem van, még jobb vagyok. 

Ha mellettem van, türelmesebb vagyok anyaként. Ha mellettem van, szórakoztatóbb barátnő vagyok és sikeresebb vagyok a munkámban is. Ha mellettem van, kedvesebb emberré válok. 

Ha mellettem van, képes vagyok arra, hogy kedvességgel viszonozzam a jóságát. Ha mellettem van, arra is képes vagyok, hogy bátorítsam őt, cserébe azért, hogy ő is bátorít engem. Sokkal jobban ki tudom fejezni a hálámat is, mert tudom, hogy ő is hálásnak érzi magát a családjáért. És szeretni is jobban tudok, ha érzem, hogy szeret.

Ha mellettem van, kevésbé félek fejest ugrani az ismeretlenbe, mert tudom, hogy ha zuhanni kezdek, ott terem, hogy elkapjon. Mellette leírhatatlanul erős vagyok, mert tudom, hogy ha kell, felsegít a padlóról. Neki köszönhetem, hogy kiegyensúlyozott vagyok, mert tudom, hogy számíthatok rá, bármilyen őrültségbe kezdek is. Képes vagyok és készen állok arra, hogy megbirkózzak azzal, aminek jönnie kell, legyen az jó vagy rossz – ha mellettem van, jöhet bármi.

Nincs szükségem a férjemre, mégis azt akarom, hogy mellettem legyen. Azt akarom, hogy fogja a kezem. Érezni akarom az erejét, ami annyi mindenen átsegített mostanáig is. A humorát is akarom, mert az a legnagyobb terhet is könnyebbé teszi. Mindent akarok, ami vele kapcsolatos, hogy együtt menjünk végig az utunkon. 

Nem a muszájról, a segítségről van szó. Egyszerűen akarom őt. Felnézek rá és minden egyes nap őt választom, ő kell nekem. Életem végéig.”