A légáramlat révén azonban eljut a “tiszta levegőjű” vidékre is. Esetenként itt még nagyobb is lehet az ózonkoncentráció, a szennyező gázok egy másik összetevője ugyanis az ózon lebontását segíti elő – ez a folyamat nem játszódik le az autóforgalomtól távol eső zöldterületeken. A reggeli és esti órákban – amikor gyérebb a forgalom, illetve kevésbé süt a nap – kevesebb ózon keletkezik, ám tizenegy és tizenkilenc óra között, napsütéses napokon szinte mindig 120-180 mikrogramm ózont tartalmaz egy köbméter levegő. Ezt az ózonsűrűséget az emberek többsége elviseli, ám a különösen érzékeny felnőtteknél és a gyerekek tíz százalékánál már panaszt okoz. Az ózon irritálja a kötőhártyát, a nyálkahártyát, a légutakat, a tüdőhólyagocskákat: viszket, ég a szem, száraz köhögés, légszomj, fáradtság, rosszullét, fejfájás tapasztalható. Erősebb hatás éri a csecsemőket és a kisgyerekeket. 180 mikrogramm/légköbméter ózonkoncentráció esetén tehát ajánlatos zárt térben tartani a kicsiket. A kétszázas érték túllépésekor már szmogriadót rendel el az ÁNTSZ, s erről a lakosságot is értesíti. Levegőztetésre a reggeli, illetve az esti órák a legalkalmasabbak. Magas ózonkoncentráció esetén ne altassuk a babát a szabad levegőn, kerüljük a szapora légvétellel járó hancúrozást, futkosást. A pontos légszennyezettségi adatokról az ÁNTSZ, illetve a Meteorológiai Szolgálat ad felvilágosítást a kiépített mérőállomások adatai alapján.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
