Kisgyerek

Ilyen Svájcban iskolásnak lenni: „Itt már az ovisok is egyedül járnak, nem kísérik őket a szülők”

A svájci iskolákban már augusztus utolsó hetében becsengettek, így sokakkal együtt Donó, a magyar kisfiú is visszaült az iskolapadba. Anyukája, Andi mesélt arról, milyen Magyarországon után Svájcban suliba járni.
2024. Szeptember 05.

Svájcban a nyári szünet 5 hétig tart, augusztus 19-én pedig már el is kezdődött a tanítás. Ahogy Andi mondja, az otthonihoz képest rövid szünet után is várta Donó, hogy újra mehessen iskolába, de azért a kezdés előtti este megjegyezte, hogy örülne még néhány hét otthonlétnek.

Az augusztus óta negyedikes Donó és anyukája, Andi (Fotó: Donát családi albuma)

Az augusztus óta negyedikes Donó és anyukája, Andi (Fotó: Donát családi albuma)

Ezzel Andi is hasonlóképp van, ő még annyira sem várta a sulikezdést, mint Donát, persze nem azért, mert gondja lenne a svájci iskolarendszerrel: a koránkelés az, ami leginkább próbára teszi, főleg akkor, ha előtte éjszakás műszakban dolgozott.

„Donó szerencsére könnyen vette a nyelvi akadályt: másodikos volt, mikor áprilisban ide költöztünk, most pedig a negyedik osztályt kezdte és folyékonyan beszél németül. Nem kellett évet ismételnie a nyelvi nehézség miatt. Hetente kétszer most is van neki külön német foglalkozás az iskolában, tanítási időben, ami nekünk nem kerül semmibe” – meséli Andi.

Amire érkezésük után igencsak rácsodálkoztak és mindannyiukat meglepte, az a svájci gyerekek nagyfokú önállósága:

Itt már az ovisok is egyedül járnak, nem kísérik őket a szülők, de ebbe is szépen belerázódtunk.

Andiék igyekeztek kimaxolni az 5 hetes vakációt (Fotó: Donát családi albuma)

Andiék igyekeztek kimaxolni az 5 hetes vakációt (Fotó: Donát családi albuma)

Egy fillérbe sem kerül a sulikezdés

Svájcban maga az általános iskola ingyenes, ami azt jelenti, hogy a füzetek és könyvek mellett a ceruzát, a radírt, a ragasztót, a vonalzót, az ollót és minden mást, amire a tanév során szükség lehet, az iskola adja. Tabletet is kap minden gyerek, szintén az iskolától.

Iskolaköpeny vagy egyenruha nincs Donó iskolájában, kézműves órákra kértek csak festőkötényt Andiéktól. A gyerekeknek évnyitón sem kell részt venniük, első naptól kezdve rendes tanításba csöppennek.

Bár Andiékat nem érinti, mégis fontosnak tartja elmondani, hogy az iskolán kívüli gyermekfelügyeletnek nagyon megkérik az árát Svájcban, szóva – ahogy Donó anyukája fogalmaz – náluk sincs kolbászból a kerítés.

„Az iskola 8:15-kor indul hétköznap reggelenként, és a délelőtti tanítás 11:50-ig tart. Ezt egy majdnem 2 órás ebédszünet követi, amikor a gyerekek akár haza is mehetnek ebédelni, vagy a suli melletti napközibe mennek – ez az egyetlen, amiért pénzt kérnek itt Svájcban.

Az ovisoknak és az elsősöknek véget is ér itt a tanítási nap, a másodikosok viszont hetente kétszer már visszamennek az iskolába délutáni tanulásra is. „Ahogy nőnek a gyerekek, úgy nő a délutáni órák száma is. Donát most egy héten 3-szor megy vissza a suliba, ebből kétszer 16:15-kor, egyszer pedig 15:25-kor végez” – ismertette a pontos menetrendjüket Andi.

Donát örömmel teljesítette a "Találkozz a nagymamáddal!" házi feladatot (Fotó: Donát családi albuma)

Donát örömmel teljesítette a “Találkozz a nagymamáddal!” házi feladatot (Fotó: Donát családi albuma)

Kavicsfestés és nagyszülőlátogatás a házi feladat

Az 5 hetes nyári vakációra nem kapnak leckét a gyerekek, csak egy úgynevezett élménylapot, amin olyan „feladatok” szerepeltek, mint: játssz sokat a szabadban, fess kavicsot, ússz minél többet, találkozz a nagyszüleiddel, ismerj meg új helyeket, gyűjts élményeket.

Azokat, amik ebből megvalósultak, ki kellett pipálni, a svájci gyerekek pedig lelkesen teljesítik is ezeket a leckéket. „Maximálisan egyetértek vele, hogy az 5 hét szünet elsősorban a pihenésről, és ne a tanulásról szóljon. Persze játékosan foglalkoztunk egy kicsit a szorzótáblával, az órával és kütyüidőben a sulis appon gyakoroltunk, még így is, hogy nem volt kötelező.” 

Év közben azért ezeknél komplexebb kihívások várják az iskolásokat, de a magyarországihoz képest mindenképpen szabadabbak a svájci gyerekek délutánjai: másodikban körülbelül 10, harmadikban pedig 20 percet vett igénybe a leckeírás, hétvégre pedig sosincs lecke.

Hogy kinek melyik jobb, az szerintem nagyban függ a gyerektől. Donó szenvedett a magyarországi rendszerben, nagy volt a hajtás a tempó, nem szeretett ott iskolába járni. Majdnem minden nap sírva ment. Itt imádja, önállóbb lett, rengeteg kreatív ötlete van.

Emellett sok mozgásos feladatot kapnak a gyerekek, ami kicsit kizökkent őket a tanulásból. Nem görnyednek egész nap a padban, van az osztályban kanapé, és a földre is le lehet ülni, ha önálló munkát végeznek vagy csapatfeladatot kapnak.

A gyerekek a lazább keretek ellenére is fegyelmezettek, az iskolában sokszor van nyílt nap, amikor a szülők láthatják, hogyan tanulnak. „A kommunikáció nagyon jó a pedagógusok és a szülők között: van egy iskolai rendszer, azon keresztül lehet egymásnak üzenetet küldeni. Néha a tanárnő ír teljesen magától, hogy érzi magát Donát, hogy fejlődik, ő mit lát vele kapcsolatban. Van fogadóóra is, oda jöhet a gyerkőc is veled” – sorolja a különbségeket Andi.

Svájcban az augusztus közepén kezdődött tanév július 14-én ér majd véget, a nyári szünet pedig szokás szerint 5 hét lesz. Év közben több szünet van (őszi, téli, sport, tavaszi, ezek mind 2 hetesek) és több rövidebb szünet, húsvét, pünkösd, hosszú hétvégék, szóval viszonylag tagolt a tanév, ami Andi szerint szuper, hiszen van idő pihenni.

Nyitókép: Donó családi albuma és Getty Images