| A kiégés jelei |
|
Sok anya küzd a problémával, de csak töredékük diagnosztizálja a bajt, és még annál is kevesebb akar vagy tud kimászni a gödörből. A legnagyobb veszélyben a dolgozók, s a magasabb végzettségűek vannak. – Az otthon tapasztalható, szülői kiégés és a munkahelyi kiégés egy jól elkülöníthető jelenség. Elképzelhető, hogy anya a szülői kiégés miatt eltávolodott a gyerekeitől, nem élvezi az együttlétet, ám a munkahelyen jól funkcionál. De fordítva is lehetséges: a munkahelyén már motiválatlan, a munkatársaktól, ügyfelektől eltávolodott, míg otthon boldog családanya. Azonban ha a kiégést nem kezeljük, könnyen átterjedhet az élet más területeire is, és mindent megmérgez – hívja fel a veszély mértékére a figyelmet a The New York Times portálján megjelent cikkben Dr. Isabelle Roskam, Ph.D., a belga katolikus egyetem pszichológus professzora, aki a szülők kiégését vizsgálta.
A halálvágy felbukkanása, a mindenen elhatalmasodó reménytelenség érzés egy intő jel: már saját magunk nem tudunk megbirkózni a kiégéssel. Ez az a pont, amikor nem szabad halogatni szakember felkeresését – int Dr. Burnett-Zeigler, depresszió kezelésben jártas szakember.
Kiégés: a legjobb megelőzési és kezelési stratégia
Az első és nagyon fontos lépés, hogy leromboljuk magunkban a tökéletességre való törekvést. Muszáj elengedni a perfekcionista érzést, miszerint minden fronton maximálisan meg kell felelnünk. Nem lehetünk a gyerekkel egész nap játszó, mindig finom ebédet főző, a lakást makulátlan tisztán tartó, mindig tökéletesen kívánatos, legjobb munkaerő anya. A rózsaszín álomkép hajszolása teljesen felőrölhet, beránt, kimerít. Meg kell tőle szabadulni.
Elégedjünk meg azzal, ha az “elég jó” szintet elérjük, amit még a totális kimerülés veszélye nélkül, kényelmesen teljesíteni tudunk. Igyekezzünk magunkra is figyelni! Alakítsuk úgy a napunkat, hogy – a Donald W. Winnicott által megalkotott “elég jó szülő” fogalma szerint – saját igényeinknek is teret engedünk, nem csak a gyerekre figyelünk. Ha nem lessük és szolgáljuk ki non-stop a gyereket, meglepő, de a gyereknek is jót teszünk. Elégítsük ki igényeit, adjuk meg a biztonságérzetet, de egészséges keretek között hagyjuk küzdeni, adjunk neki szabadságot, saját időt, ne akarjuk állandóan szórakoztatni, kiszolgálni. Nem baj, ha nem lát bennünket tökéletesnek. Így majd tudja, hogy teljesen rendben van, ha ő is hibázik, ha ő sem tökéletes.Be kell látni: segítségre szükség van. Vannak olyan emberek, akik nagyon nehezen kérnek, és olyanok is, akiknek eleve olyan a környezete, családja, lehetősége, hogy nem tud kitől kérni, vagy csak korlátozottan. Ha kell, fizetett segítséggel, vagy levetett büszkeséggel meg kell próbálni megoldani a problémát. Adott esetben azon az áron, hogy az elvárási szintünket lejjebb adjuk: beletörődünk, hogy abban a pár órában mamánál kicsit többet néz tévét, mint otthon, vagy több hozzáadott cukor kerül az ételbe, mint szokott, hogy apa többet enged meg neki, és nem a megfelelő cipőt adja a gyerekre. Be kell nyelni a jó ügy érdekében.Az énidőre igenis szakítani kell időt. Ha kell, a házimunka kárára, ha kell, a közösen töltött időből lecsípve. Az energiaraktárak ily módon való feltöltése rengeteget segít a burn-out állapotból való kimozdulásban, és természetesen a megelőzésben is kulcsszerepet kap. Ha anya rendben van, az mindenkinek jó.
Kapcsolódó cikkek
