Ne csodálkozzunk, ha a gyermekünk szorong az óvodába kerüléskor. Természetes jelenség, hiszen sokuknak ez az első komoly szeparációs élménye. A beszoktatás időszakában a gyerekek nagy része fél a szülőtől való elválástól, tiltakozik, sokan sírnak. A szeparációs szorongáskor a gyerekek nehezen viselik, hogy elválnak a szülőtől (leggyakrabban az anyától), mert ezzel elveszítik azt az érzelmi biztonságot, amiben addig voltak.
Meg kell tanulniuk azt, hogyan érezzék jól magukat a szülő nélkül is és meg kell tanulniuk bízni abban, hogy a szülő tényleg visszajön értük: sok gyerek attól tart, hogy ottfelejtik, ezért olyan bizalmi funkciók megtagadásával jelzik a szorongásukat, mint az evés, alvás vagy a vécé-használat.
A bizalom kialakulásához idő kell, ezért a beszoktatás ideje alatt ezek természetes jelenségek.
De nemcsak a gyerek, hanem a szülő is leválik ilyenkor, ő is krízishelyzetbe kerül, a család számára is nehezebb érzelmi időszak ez: az anya munkába áll, a gyermek dackorszakban van. Logisztikailag sem könnyű feladat a napi teendők összehangolása. Az intézmények a visszacsatolással bizonyos értelemben értékelik a gyereket és ezzel a családot is.
Gyakran tapasztalható, hogy az anyának, a szülőknek is készen kell állniuk a gyerek elengedésére, e nélkül ugyanis a gyerek sem lesz képes elengedni a szülőt. Ha az anya készen áll az óvodára, akkor ez a gyereket is nagymértékben segíti. Ha azonban ez nem áll fenn, akkor elhúzódhat a beszoktatás, nehézzé válhat és a szeparációs szorongás is hosszabb ideig fennmaradhat.
Kapcsolódó cikkeink beszoktatás témában:
- Készüljünk az ovira!
- Hogyan szoktasd be a gyereket?
- Ovisok(k): 5+1 tipp, hogy könnyebb legyen az ovikezdés
Forrás: jgypk.hu
Kapcsolódó cikkek
