Kép: Getty Images
„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – idézi a 24.hu az OKSZ-t. Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint a rendelet nem szolgálja sem a fogyasztók, sem a termelők érdekeit.
„A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő. Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Kapcsolódó cikkek
