Az intézmény elhagyásának joga
Az ellátás visszautasításának joga
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogainak érvényesítése
Egészségügyi törvény ’97
II. fejezet
A betegek jogai és kötelezettségei
A kapcsolattartás joga
11.§
Az (2)-(7) bekezdésekben foglalt jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében kell meghatározni. A házirend a (2)-(7) bekezdésekben foglaltakon túl további jogokat is megállapíthat.
A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel kapcsolatot tartani. Amennyiben a beteg megtiltja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják, akkor e döntését tiszteletben kell tartani, és ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozójának vagy a gondozásra köteles személy kérésére lehet eltekinteni.
A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa vagy cselekvőképtelensége esetén a 16.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy által megjelölt személy mellette tartózkodjon. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt hozzátartozója mellette tartózkodjon.
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásának és vallása szabad gyakorlásának joga.
A beteg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak használatára.
Az intézmény elhagyásának joga
12.§
A betegnek – amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti – joga van az egészségügyi intézményt elhagyni. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
Amennyiben az intézmény elhagyására nem a beteg elbocsátásával kerül sor, a kezelőorvos ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá ha a beteg állapota indokolja, az intézmény elhagyásának tényéről értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a törvényes képviselőt. Amennyiben a beteg a távozási szándékát kezelőorvosának bejelenti, ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában fel kell tüntetni.
A beteget, illetőleg hozzátartozóját az egészségügyi intézményből történő elbocsátásáról előzetesen, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően tájékoztatni kell.
Cselekvőképtelen beteg esetén az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.
A tájékoztatáshoz való jog
13.§
A beteget egészségi állapotáról – figyelembe véve a 135.§ (1) bekezdésében foglaltakat is – a kezelőorvos, illetve a beavatkozást végző személy folyamatosan tájékoztatja.
A beteget az egyes beavatkozások megkezdése előtt tájékoztatni kell az alábbiakról:
betegsége feltételezett diagnózisáról, valószínű prognózisáról a javasolt beavatkozás elfogadása és annak visszautasítása esetén,
a szükséges vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok tervezett időpontjáról,
a kezelőorvos által javasolt ellátásról, annak következményeiről,
a felmerülő kockázatok jellegéről, mértékéről, valamint bekövetkezésük valószínűségéről, továbbá a javasolt terápia ismert – gyakoribb, illetőleg súlyos következményekkel járó – mellékhatásairól,
a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
a tervezett vizsgálat, beavatkozás céljáról, várható eredményéről és elvégzésének, illetőleg elmaradásának kockázatáról,
döntési jogáról a javasolt vizsgálat, illetve beavatkozás elvégzése tekintetében,
az ellátás, annak visszautasítása – ideértve a már megadott beleegyezés visszavonását is – közvetlen és közvetett veszélyeiről, következményeiről,
a tervezett ellátás jellegéről és módjáról, várható időtartamáról, az előrelátható fájdalmakról és az egyéb következményekről, illetve a tervezett ellátás során esetlegesen szükségessé váló további beavatkozásokról, amelyek állapotát, illetőleg életvitelét befolyásolják,
az adott vagy más egészségügyi szolgáltatónál a javasolthoz hasonló indokkal alkalmazott vizsgálatok, beavatkozások létéről,
arról, hogy az ellátás befejezését követően egészségi állapotában várhatóan milyen változások következnek be, milyen további ellátásra szorul, továbbá milyen életmódot javasolt folytatnia,
az alkalmazni kívánt gyógyszerek terápiás hatásáról, mellékhatásairól, több gyógyszer szedése esetén esetleges kölcsönhatásaikról,
az alkalmazni kívánt, térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető ellátások díjáról.
A (2) bekezdésben foglaltakon túl fel kell ajánlani a betegnek a további kérdezés lehetőségét.
A beteget az ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően tájékoztatni kell annak eredményességéről vagy esetleges sikertelenségéről, illetve a várttól eltérő eredményről és annak okairól.
A (2)-(4) bekezdésben foglaltakról a beteg számára érthető módon kell tájékoztatást adni, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára. A tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot kell biztosítani.
A szóbeli tájékoztatást nem helyettesíti az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadása.
Az ellátás visszautasításának joga
20.§
A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
24.§
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy – a 135.§-ban foglaltak figyelembevételével – egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.
A beteg jogosult
a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni
az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni
az egészségügyi intézményből történő elbocsátásakor zárójelentést (137.§) kapni,
egészségügyi adatairól indokolt célra – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.
(4) A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
Az orvosi titoktartáshoz való jog
25.§
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetét.
A beteg jogainak érvényesítése
28.§
Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételkor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve az intézmény házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.
A betegjogi képviselő
30.§
A betegjogi képviselő a (2)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.
A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:
segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,
rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
