Minden igyekezet ellenére a hazai gyakorlat csak lassan változik, ezért indult a 150 kilométeres Séta a SzüléSzületéS minőségéért.
Kényszerített testhelyzetek, indokolatlan vagy előre nem jelzett beavatkozások, sietős és siettetős szülésvezetések, az édesanyától távol vizsgált újszülöttek, a szoptatás támogatásának hiánya – mindez gyakran jellemzi a magyar nők szüléstörténeteit. Az elszórtan elérhető jó gyakorlatok rendszer szinten nem jelennek meg.
Ezen változtatna a Séta a SzüléSzületéS minőségéért kezdeményezés. Elindítói a közel 150 km-es Sétával arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen messzire nyúló következményei lehetnek annak, hogy egy szülés milyen élmény az édesanya, a baba és a család számára. Véleményük szerint a szülés és a születés minősége legalább olyan fontos, mint annak közvetlen eredménye.
A hagyományteremtő Sétát az ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzés oktatói, valamint végzett és aktív hallgatói kezdeményezték. 2014-ben Eger, 2015-ben a vajdasági Topolya volt a célállomás és elhatározásuk szerint addig sétálnak, míg csak nem tapasztalhatók minőségbeli változások. E célkitűzéshez számos szakma képviselői, pszichológusok, orvosok, szülésznők, bábák, dúlák, korai fejlesztők és kisgyermekes családok csatlakoztak. Míg tavaly 7, idén már 15 fő járta végig a távot, és igazán örömteli élmény volt megtapasztalni, hogy menet közben helyenként 50-100 fő is csatlakozott. Az idei program a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott projekt keretében valósult meg.
Az idei esemény lezárásaként beszélgetést kezdeményeztek, amelynek során napra kész adatokkal, a szülészeti ellátással kapcsolatos megdöbbentő számokkal és tényekkel igazolták a Séta fontosságát.
“A szülés és a születés minősége egyaránt fontos a baba és az anya szempontjából. Az újabb nemzedékek életét is befolyásolhatja, hogy ők maguk hogyan születtek. Szülni lehet így is, úgy is. Anya él, baba él: ennyi, más nem számít. Jelenleg ez jellemzi a szemléletet”- mondta Dr. Varga Katalin, pszichológus, egyetemei docens, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék vezetője, a Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak egyik alapítója és felelős szakmai vezetője.“A traumatikus szülésélmény befolyásolja, hogy egy nő képes-e újabb gyermek(ek) vállalására. Egyre több kutatás igazolja, hogy a negatív szülésélmény jelentős akadályozó tényező arra nézve, hogy az eredetileg nagy családra vágyó párok lemondjanak további gyermekeikről. Az egész társadalomra kiható problémával kell szembesülnünk – tette hozzá Andrek Andrea pszichológus, az ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzési társ-kidolgozója és oktatója, valamint a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnökségi tagja.
Császármetszés esetén is lennének lehetőségek a korai kötődés biztosítására, például megfelelő támogatás mellett odaadható volna az újszülött az édesanyának, és akár már a műtőasztalon megkezdődhetne az egymással való ismerkedés, szoptatás. Bár néhány erre vonatkozó kísérlet már hazánkban is zajlik, e gyakorlat rutinszerű bevezetésére még várni kell, a feltételek sem erőforrásban, sem pedig szemléletben nem adottak.34 szülészeten nincs biztosítva, hogy az anya a szülés után megszakítás nélkül újszülöttjével tölthessen legalább 30 percet. Császármetszéssel született gyermekeknek 13 intézményben egyáltalán nem tudják biztosítani sem az apával, sem az anyával a korai bőrkontaktust.
További nehézség, hogy nemcsak az anyán, a gyermeken is kimutatható a traumatikus születés élménye: egyre több kutatás bizonyítja, hogy egyes fiatal felnőttkori problémák – asztma, diabétesz, rák, autizmus – összefügghetnek a méhen belüli élet történéseivel és a születés körülményeivel.
Kulcsfontosságú, hogy a szakemberek – orvosok, szülésznők, védőnők – képzése a problémák, kockázatok, lehetséges negatív kimenetelek megoldására, életmentésre, a patológiás esetek gyógyítására fókuszál. Mindeközben figyelmen kívül marad a szülés természetes lefolyásának kísérése, ennek támogatása. Nem szerepel kellő hangsúllyal a képzési tananyagban a szülést támogató nem farmakológiai módszerek hatásmechanizmusa és lehetőségei, a partnerelvű kommunikáció és konfliktuskezelés, és gyakran elmaradnak az újabb tudományos eredmények áttekintései is.
Egy kezdő szülészorvos vagy szülésznő alig lát természetes lefolyású szülést, ezért sem elméletben, sem gyakorlatban nem készül fel a szakemberek többsége a természetes szülés kísérésére.
A nők többsége azonban képes lenne beavatkozás nélkül szülni, ha megkapná az ehhez szükséges információt és támogatást. Míg az ezredfordulón minden ötödik, ma már minden harmadik szülés császármetszéssel végződik, és a szülések nagy részében érzéstelenítéssel, gyorsító gyógyszerekkel, monitorozó eszközökkel „vezetik le” a szülést. Sok esetben már annak indulását is mesterséges módon idézik elő. Kétségtelen, hogy ezek egy részét maga az anya „kéri”, azt remélve, hogy ezek segítségével könnyebben, gyorsabban és fájdalom mentesen hozhatja világra gyermekét.
Vajon miért nem lehet áttörni azt a falat a szülészeti ellátó rendszerben, hogy a szülés jó (minőségű) élmény legyen és lehet-e szerepe ebben a hálapénznek? Többedik generáció nő fel abban a tudatban, hogy a biztonságért fizetni kell. Ebből a szempontból érthető az aktív szülésvezetés, beavatkozás, „segítés”, hiszen kimondatlanul is erre „szerződik” orvos és páciense. Ez nehezítheti a szemléletváltozást.
“Pedig van orvos, aki képes úgy jelen lenni egy szülő nő mellett, hogy annak kérését tiszteletben tartva csak akkor cselekedjen, amikor az szükséges. A cél az lenne, hogy ne vágjon, szabjon, varrjon; hanem biztonságot nyújtson – mondta Czövek Ágnes,a Délpesti Jahn Ferenc Kórház szülésznője.
Ugyanakkor a szülő nők tájékoztatása is hiányos, a legtöbben nincsenek tisztában jogaikkal és lehetőségeikkel.. A Séta a SzüléSzületéS minőségéért kezdeményezésnek az ellátás javításáért folytatott szakmai lépések mellett fontos célja a szülésre készülő anyák tájékoztatása.
Novák Julianna dúla, perinatális szaktanácsadó szerint azért is fontos a felnövekvő generációk, a leendő szülők tájékoztatása, hogy meg tudják fogalmazni érzéseiket és szükségleteiket, szakmai összefüggéseken alapuló tényekre építve tudják képviselni és érvényesíteni érdekeiket és jogaikat a szakemberekkel való párbeszédben, olykor velük szemben is. Emellett lényeges az is, hogy mennél inkább megismerhessék a szülés valós arcát, és a természetes szülés fontosságát, előnyeit.
Forrás: X Kommunikációs Központ