Ha valaki kételkedni kezd az apaságában, akár anonim módon, viszonylag gyorsan és teljesen fájdalommentesen kiderítheti, mi az igazság. Utánajártunk, hogyan zajlik ez a folyamat, és milyen következményekre kell felkészülnünk.
Féltékenység, válás, bizalmatlanság, megromlott kapcsolat – tucatnyi válság, családi tragédia állhat egy-egy apasági vizsgálat mögött. De hogy miért szaporodott meg annyira a számuk, arra egészen meglepő választ ad dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos, az egyik apasági teszteket végző intézmény vezetője.
Amióta elindultak a televízióban az áldokumentum-történeteket bemutató sorozatok, statisztikailag kimutatható a vizsgálatok számának növekedése. Másrészt megfizethetővé is váltak. Öt-hat évvel ezelőtt még két-három-négyszázezer forintba kerültek, ma pedig már harminc- és ötvenezer forint között van az áruk. A harmadik ok, hogy most már elérhetőek olyan vizsgálatok, amelyek korábban nem, ilyen a születés előtti apasági vizsgálat.
Utóbbi továbbra is nagyon költséges – négyszázötvenezer forintba kerül -, ehhez képest meglepően sokan kérik, nagyjából kéthavonta egyszer. Összességében tavaly kétszer annyi vizsgálatot végeztünk, mint néhány évvel ezelőtt.
A DNS nem hazudik
Apasági tesztet bárki elvégeztethet. Nem kell hozzá más, mint egy steril pálcával levett minta a szájnyálkahártya hámsejtjeiből – hétköznapi nevén nyálminta – a gyerektől és a feltételezett apától. Ha valaki anonim módon szeretné elvégezni a műveletet, akkor még találkoznia sem kell senkivel. Bekéri postán a mintavételi eszközöket – két pálcikát -, otthon mintát vesz a gyerek szájszögletéből és a sajátjából, visszateszi a borítékba a pálcikákat, és jeligével visszaküldi a tesztet végző intézménybe.
Ők ezután a levett mintákat elküldik egy amerikai laboratóriumba, ahol a DNS-vizsgálatból 99,99 százalékos valószínűséggel kiderül, hogy van-e apa-gyerek kapcsolat a két ember között. De nemcsak az apa-gyerek, hanem a testvéri, sőt a nagyszülő-unokai kapcsolatot is ugyanilyen bizonyossággal ki tudják deríteni.
“Olyan kromoszómaterületeket hasonlítunk össze a DNS-láncon, amelyek generációról generációra nem változnak” – mondja dr. Bezzegh Attila. “Ezeknek a jelenléte meghatározza, az illető kitől származik. 20-26 területet nézünk. Ha egy eltérés van, az attól is lehet, hogy mutálódott az adott génszakasz. De ha már két vagy három sorban is különbségek vannak, akkor annak az apának az a gyermek nem lehet a gyermeke”.
Perdöntő bizonyíték?
A kapott eredményt nem lehet ugyanolyan súlyú bizonyítékként felhasználni egy apasági perben, mint a bíróság által kirendelt szakértői vizsgálat eredményét, inkább csak tájékoztatásul szolgál. Ugyanakkor a teszt segíthet abban, hogy egyáltalán el lehessen indítani a pert. Az apa így olyan új információhoz jut, amely megdöntheti azt a vélelmet, hogy ő a gyerek törvényes apja. Ha azonban az apa a teszt után egy éven belül nem indít pert, akkor utána nem lesz erre lehetősége – mondja dr. Gaál Edina ügyvéd.
Ha bármelyik peres fél vitatja a peren kívül végzett vizsgálat eredményét, akkor az eljárás során a bíró újra elrendeli a DNS-teszt elvégzését, hivatalos, jegyzőkönyvezett formában. Dr. Bezzegh Attila szerint a bírók is gyakran a magánlaborokkal végeztetik a vizsgálatot, mert az állami intézmények nem ritkán még mindig a régi, három-négyszázezer forintos áron csinálják a teszteket – azért, mert az ő árképzésüket rendeletek szabályozzák, amelyeket nem változtattak meg az elmúlt években.
Mi állhat a háttérben?
A vizsgálatok elég nagy részében mindenki előre tudja az eredményt – állítja a laboratóriumi szakorvos. Ez akkor szokott előfordulni, amikor egy nőnek az új párkapcsolatából születik gyereke, úgy, hogy a férjétől nem vált el. A magyar jogszabályok szerint az lesz az apa, aki a gyerek születése előtti 182. és 300. nap között a nő férje volt, ezért apasági perrel kell bizonyítani ennek az ellenkezőjét.
Ezt a szabályozást az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével módosították. Ilyen egyértelmű helyzetekben – amikor az anya, a biológiai és a feltételezett apa is együttműködik – nem peres eljárásban, de továbbra is a bíróság előtt meg lehet dönteni és állapítani az apaságot – tudtuk meg dr. Gaál Edina ügyvédtől.
“Az eseteink egyik leggyakoribb oka, hogy valaki kételkedik valamiben” – mondja dr. Bezzegh Attila. “Ez legtöbbször válásközeli időszakban vagy a válóper alatt szokott előfordulni – vagy azért, mert a férfi már elvesztette a bizalmat a kapcsolatban, vagy azért, mert szembesül azzal, hogy milyen tartásdíjjal és egyebekkel lesz terhelve. Nem kevés olyan vizsgálat van, amikor a férfi új párja női megérzésére hagyatkozva azt állítja, hogy a férfi korábbi házasságából származó gyermeke valójában nem az övé. Az a tapasztalatom, hogy ezek a női megérzések általában működnek.”
A vizsgálatok legkisebb hányadát a születés előtti apasági tesztek jelentik. A legújabb módszerekkel az anya és az apa véréből meg lehet állapítani, hogy a gyerek a feltételezett apától származik-e, anélkül, hogy a magzat bármilyen beavatkozásnak lenne kitéve.
“Az anya keringésébe bekerülnek olyan DNS-molekulák, amelyek csak a magzatban fordulnak elő. Itt viszont nem 22 ponton kell összehasonlítani a DNS-láncot, hanem 317 ezer szakaszon, ezért olyan költséges az eljárás” – magyarázza dr. Bezzegh Attila. Ilyen vizsgálatot nemritkán azért kérnek, mert az anya nemi erőszak áldozata lett, és tudni akarja, hogy a terhessége nem ebből származik-e.
A gyereknek a legrosszabb
Az apasági vizsgálat, per és az ezzel járó terhek leginkább a gyereknek ártalmasak – mutat rá dr. Süli Ágota pszichiáter. “Ha kiderül a gyerek számára, hogy akit ő apának gondolt, az nem az édesapja, és ezt eltitkolták előtte, az egy tragikus helyzet. Elveszíti a szülőkbe vetett bizalmát, ezért a személyiségében is változások történhetnek. Erős szorongás, esetleg depresszív állapot alakulhat ki nála, mert azt gondolja, ő volt a rossz, ezért történhetett mindez. Előfordulhat, hogy önmaga ellen fordul, bünteti magát, például drasztikusan bántja, vagdossa magát.
Az lenne a helyes, ha rögtön az elején elmondanánk az igazat – ugyanúgy, mint az örökbefogadásnál. Már három-négy éves korban, amikor először felteszi a kérdést a gyerek arról, hogy hogyan született, az ő szintjén el kellene mondani neki. Nagyon fontos, hogy tisztában legyen az eredetével, mert így tud stabil személyiséggé fejlődni, bízni másokban, szoros és biztonságos kapcsolatot kialakítani a szüleivel, és később beilleszkedni a társadalomba”.
Forrás: Kismama magazin