Kezdetben üldözték. Mármint a cigarettázókat. IV. Murad török szultán egyenesen halálbüntetéssel fenyegette a zugdohányosokat. Évszázadokkal később viszont olyannyira megváltozott a dolog megítélése, hogy kifejezetten elegánsnak számított, ha valaki egy egzotikus dohányfajtából származó füstrúdra gyújtott rá. A XX. század harmincas éveiben még alig esett szó a dohányzás káros hatásairól, a hatvanas években azonban már tudták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik legfontosabb előidézője. Nem sokkal később már az is ismeretes volt, hogy a cigarettafüstben található több ezer anyag közül nem csak a nikotin van pusztító hatással a szervezetre, hanem a nitrogén-oxidok, a nitrozamin, a szén-monoxid, a policiklikus szénhidrogének, a benzol és a nehézfémek is. Egyszóval igaz a mondás: minden szál egy szög a koporsónkban.
Dohányosok gyakran mondogatják: “a nagyapám hatvan évig cigarettázott, és kilencvenéves korában ütötte el egy autó”. Való igaz, hogy az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányfüstre, vannak olyanok, akik jobban, vannak, akik kevésbé bírják. Az azonban tény, hogy minden második dohányos a cigarettázás kiváltotta betegségben hal meg. Megdöbbentő hallani, hogy már néhány hónapos dohányzás is rontja a szív teljesítőképességét, és ez már olyan hétköznapi tevékenységek során is érezhető, mint a lépcsőzés.
Egyre többen tudnak arról, hogy a férfiak szexuális képességeire és a nők termékenységére is kihat a cigaretta. Fiatal dohányos férfiaknál bizonyították, hogy csökkent a hímivarsejtjeik száma, a túlélők pedig kevésbé voltak életképesek. A cigarettázó nők esetében nő a korai vetélés kockázata, hiszen a beágyazódott embrió gyakrabban lökődik ki, illetve eleve nehezebben ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Rossz hír, hogy a depresszióban szenvedők között gyakoribb a dohányzás, és ritkább a leszokás. Ez viszont ördögi kör, mert a nikotinfüggőség hosszú távon szintén levertséget és fáradtságot okoz, így e két tényező erősíti egymást.
Éhező magzat
Kutatások bizonyítják, hogy a terhesség alatt a nikotin és a szénmonoxid az anya vérkeringéséből a magzat vérkeringésébe kerül, és csökkenti a magzat tápanyag- és oxigénfelvételét. Romlik a méh és a méhlepény vérkeringése, s ennek következményeként a magzat “fuldokolni” kezd. Születéskor a következő károsodásokkal kell számolni a várandósság alatti dohányzás esetén:
– Nagyobb a vetélés, a halva születés, majd később a hirtelen csecsemőhalál kockázata.
– Gyakrabban végződik koraszüléssel a várandósság.
– Kisebb a születési súly. Átlagosan 200-250 grammal kevesebbet nyomnak, és 2,5-3 cm-rel kisebbek a dohányos anyukák babái, mint a nemdohányzóké.
– A legutóbbi kutatások szerint a dohányzás az elégtelen növekedés és a vesebántalmak fő okozója.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
