Mi, az nlc és a Gyerekszoba.hu újságírói, videoriporterei és fotósai hónapokon át jártuk Magyarországot: tizenkét megyében és tizenöt településen fordultunk meg. Igyekeztünk minél több emberrel beszélni – legyen az civil, vagy velük foglalkozó, sorsukat kutató szakember.
Arra kerestük a választ, mennyire számít az, hogy egy gyermek hova születik – akár a világon, de főleg Magyarországon belül – mennyire határozza meg az életesélyeit.
Utóbbi alakulásában sok minden számít a családi adottságoktól kezdve a genetikán át a személyiségig, mégis volt egy feltevésünk: ha azonos faktorokat nézünk, akkor sem mindegy, hogy Borsodban, Győr-Moson-Sopron megyében vagy épp a fővárosi agglomerációban látja meg valaki a napvilágot.
Elkészült huszonnyolc szöveges, képi és videós tartalom, kilenc interaktív illusztráció. Az alábbiakban adatok szintjén mutattuk meg nektek, milyen különbségeket találtunk. Ha pedig a mélyére ásnátok a dolgoknak, olvasgassátok az elkészült anyagokat a Gyermekesélyek aloldalon!
Illusztráció: Getty
Gyermekvállalás
A gyermekvállaláshoz hozzátartozik a fogamzásgátlás is, hiszen az az ideális, ha egy gyermek nem csupán megszületik, de a számára és a család számára is a lehető legjobb pillanatban érkezik. Ebben benne van az is, hogy amíg nem ideálisak a körülmények, addig elérhetőek legyenek hatékony fogamzásgátló módszerek. Ebből a szempontból a nők szokásait tudják könnyebben vizsgálni. Mint kiderült, harmaduk nem használ semmilyen fogamzásgátló módszert, Európai összehasonlításban pedig kiugróan magas azok aránya (15%), akik olyan megbízhatatlan módszerre hagyatkoznak, mint a megszakított közösülés.
A két legelterjedtebb módszer hazánkban egyébként – hasonlóan Európához – a gumióvszer és a fogamzásgátló tabletta, de míg az európai nők a tablettát részesítik előnyben, nálunk éppen fordított a helyzet.
Vannak olyan kismamák, akik nem tudtak elmenni az abortuszra. Nincsen pénzük rá. Nagyon sok gyerek születik meg úgy, hogy nem akarták.
(községi védőnő, Borsod megye)
Sok összetevője lehet a dolognak, nem csupán a fogamzásgátláson múlik, de tény: ezer nőből Uniós szinten 9 válik anyává egészen fiatalon (15-19 éves korában), míg Magyarországon 22. Dániában, Norvégiában és Svédországban a legkedvezőbb a helyzet 2 fővel, a legrosszabb pedig Bulgáriában; ezer anyából 38 tizenéves (Ezer 15-19 éves korú nőre jutó élveszületés 2019 – Forrás: WHO)
„Magyarországon a 16–21 évesek körében a többi országhoz képest kiugróan magas a termékenység, ami nem volt jellemző a korábbi években.”
(Magyar Ifjúság Kutatás 2016.)
A KSH adatai szerint a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.
Csak egy példa a területi különbségekre: a korai gyermekvállalás 2013-ban a bátonyterenyei járásban az országos átlagnál jóval magasabb arányban fordult elő: az édesanyák 12%-a szülte meg első gyermekét 18 éves kora előtt. Tíz év alatt érzékelhetően csökkent a korai gyermekvállalás aránya a járásban: 2023-ban már csak az anyák 8%-a szült ilyen fiatalon. (Bass L : A bátonyterenyei járásban élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése c. kutatás 2023.)
Születési súly
Az átlagos születési súly függ az adott országban jellemző életkörülményektől. Míg Izlandon, Finnországban vagy Svédországban az újszülötteknek csak négy százaléka 2500 grammnál kisebb súlyú, addig Magyarországon ennek a duplája. Csak öt országban rosszabb a helyzet ennél – jellemzően tőlünk délebbre (forrás: WHO).
A gyermekek fejlődésében mutatkozó hátrányok már a születés pillanatában – sőt, már a várandósság alatt megjelennek. A rossz táplálkozás, a több stressz, a szolgáltatások rosszabb elérése következtében a szegény családokban, illetve az alacsony iskolai végzettségű édesanyák esetében nagyobb arányban születnek kis súlyú újszülöttek.
Ha Magyarországra koncentrálunk, láthatjuk a területi eltérést a kis súlyú születések és a koraszülöttek arányában. Borsod, Nógrád és Somogy vármegye mindkét faktorban 10% feletti értéket mutat (vagyis minden tizedik család érintett), míg Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyékben valamint Budapesten 8% körüli ez az érték (forrás: KSH (2017)
Anyatejes táplálás
Világviszonylatban a hat hónaposnál kisebb gyerekeknek csak 41%-a kap kizárólag anyatejet. Borsodban, Szabolcsban, Békés, Heves, Jász-Nagykun és Csongrád vármegyében csak a babák harmadát-negyedét szoptatják legalább 6 hónapos korukig, kétéves korukig pedig Észak-Magyarországon már csak 17-18%-ukat, míg Közép-Magyarországon ez az arány még mindig 30%.
A szegény családokban előfordul, hogy a szoptatás lehetetlenné válása után a csecsemőt tehéntejjel vagy cukros vízzel táplálják.
(Bass László kutatása 2023.)
A dolog egyértelmű összefüggést mutat az iskolai végzettségi szinttel: minél képzettebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel szoptatja hosszan a csecsemőjét. De van kapcsolat a településmérettel is: Budapesten a kicsik 31,5%-át szoptatják hosszan, a kis falvakban születetteknek csak 21,9%-át (forrás: Statisztikai Szemle).
Kapcsolódó cikkek
