Célként az Uniós országok terhes és koraszülött gondozásának egységes szintre emelését sürgették.
A koraszülések száma az egészségügy egyik legfontosabb minőségi mutatója. Hazánk bár sokat tett az utóbbi években ezen arányszám javításáért, és ennek eredményeképpen ma már egyszámjegyű rátáról beszélünk (8,5%), még mindig elmaradunk más uniós országok adataihoz képest. A svéd újszülöttek 4,7 százaléka, a francia csecsemők 6 százaléka és az osztrák babák 5,5 százaléka koraszülött.
Az 1970-es évek elején megalakult Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) kulcsszereplői a koraszülöttek gondozásának, ápolásának, a késői szövődmények és károsodások kivédésének. Az ott folyó szakmai munka minősége közvetlen hatással van nemcsak a babák életkilátásaira, de az epidemiológiai adatokra is.
“Hatalmas eredményt értünk el azzal, hogy ma már az 1000 gramm alatti születési súlyú újszülöttek is biztonsággal indulhatnak neki az életnek. Az ő túlélési rátájuknak javulása áll a folyamatosan csökkenő csecsemőhalálozás mögött. Míg az 1960-as években hazánk csecsemőhalálozása több mint 30 ezrelék volt, az ezredfordulón 15 ezrelék, ma pedig 5 ezrelék körüli. Ezzel az eredménnyel a fejlett európai országok csecsemőhalálozási értéke átlagának közelébe jutottunk. És hogy ez a szám tovább javuljon, újabb terápás eljárások, műszeres kezelések állnak a rendelkezésünkre. Példaként említeném az éretlen koraszülött tüdejét segítő felületaktív anyagnak, a surfactansnak a megalkotását, és ide sorolnám azoknak a vírusellenes gyógyszereknek a bevezetését (pl. az RS virus elleni oltóanyag), mely az éretlen tüdőt védi az élet első évében a későbbi súlyos szövődményektől”- mondta Dr Balla György neonatológus professzor, a MTA levelező tagja.
Forrás: Magyar Perinatológiai Társaság