Terhesség

Most is létezik ambuláns szülés, de a pénz miatt nem ez a kórházak érdeke

Saját felelősségükre eddig is megvolt az elvi lehetősége annak, hogy ha mindenki jól van, akkor 24 órával a szülés után hazamehessen az anya a babával. Csakhogy a finanszírozási szabályok miatt nem ez a kórházak érdeke.
2017. Július 03.

Az Abcúg cikke mutatja be a jelenlegi kórházi gyakorlatot az ambuláns szüléssel kapcsolatban, aminek aktualitását az adja, hogy a múlt héten került nyilvánosságra az a rendelettervezet, ami lehetővé tenné, hogy 24 órával a szülés után hazamehessen az anya és a baba, feltéve természetesen, ha mindenki jól van és problémamentes volt a szülés.

Eddig is megvolt annak a lehetősége, hogy az anya ambulánsan szüljön, csakhogy a finanszírozási rendszer miatt nem ez a kórházak érdeke, hanem az, ha több napig bent tartják az anyát és a babát a kórházban. Azok a nők, akik ambulánsan szeretnének szülni könnyen konfliktusba keverednek az orvossal, a kórházzal. A hatályos jogszabály alapján ugyanis minimum 3 nap kórházi ellátás mellett finanszírozza az állam az ellátást. Ennek most vége lehet, bár nagy valószínűséggel nem lesz általános gyakorlat az azonnali hazaengedés problémamentes szülés után.

Ha a kormány elfogadja az új rendeletet, akkor 72 óráról 24 órára csökken majd a finanszírozás alsó határa. Így elvileg a kórháznak sem áll már érdekében tovább bent tartani az egészséges anyát és újszülöttjét – minden technikai akadály elhárul az elől, hogy aki szeretné és teheti, már egy nap után elhagyhassa a kórházat- írja az Abcúg.

Ugyanakkor a gyakorlatban nem igen fog változni semmi, kérdés, hogy mennyire élnek majd ezzel a lehetőséggel a nők és mennyire ajánlják majd ezt a kórházak. Ha a mostani módosítás hatályba lép, akkor elvileg minden olyan anya, akinél nincs egészségügyi kockázat, 24 óra múlva távozhat a kórházból, szabadon dönthet erről, mindenféle nyomásgyakorlás nélkül. Ez nem okozna anyagi kárt a kórháznak, sőt, a háromnapos helyett egynapos ellátás jelentős kiadáscsökkenést jelentene az egészségügyi kasszának.

A szabályozás azonban szigorú feltételeket támaszt: egy 13 pontos feltételrendszer minden elemének teljesülnie kell ahhoz, hogy hazamehessen az anya. A hazabocsátás feltételei:

1. a szülés a 37-41 hét között történt (hüvelyi, nem műszeres befejezéssel),

2. a mater multipara (többször szült nő – a szerk.)

3. a klinikai lefolyás zavartalan volt, a hazaadás előtti orvosi vizsgálat nem talált olyan elváltozást, ami további megfigyelést igényel,

4. a hazaadás előtti 12 órában az újszülött légzése, szívműködése, testhőmérséklete dokumentáltan a fiziológiás határokon belüli volt,

5. legalább 2 alkalommal ürített vizeletet az újszülött,

6. legalább 1 alkalommal ürített mekóniumot az újszülött,

7. legalább 2 egymást követő alkalommal táplálható volt az újszülött, a szopás, nyelés és légzés koordinációja problémamentes volt,

8. az anyai szűrővizsgálati eredmények maradéktalanul rendelkezésre állnak, nem indokolnak további intervenciót,

9. az intézet biztosítani tudja az objektív hallásszűrés elvégzését, a BCG oltás megadását, az újszülött adaptációjának pulzoximéteres ellenőrzését, legalább transzkután bilirubin mérést, illetve ezek elvégzéséről más intézményben gondoskodik,

10. az újszülött szűrővizsgálatai tekintetében (csípő, hallás, anyagcsere betegségek) a szükséges intézkedéseket a kezelőorvos megtette (visszarendelés),

11. az újszülött kötelező BCG oltása tekintetében a szükséges intézkedéseket a kezelőorvos megtette (visszarendelés),

12. az anya kétséget kizáróan képes felelősséggel ellátni újszülött gyermekét, azoknak a képességeknek és tudásnak a birtokában van, ami alapján felismeri a normálistól eltérő állapotokat,

13. megfelelő szociális háttér rendelkezésre áll az otthoni ellátás biztonsága érdekében.

A Másállapotot a szülészetben, a hazai szülészeti és nőgyógyászati ellátással kapcsolatos problémákkal foglalkozó civil csoport szerint ez a túlbiztosítás korlátozza a leginkább az egyébként progresszívnak számító intézkedést.

Régóta várt, széles körben megfogalmazódott igény teljesül az ambuláns szülés lehetőségének megkönnyítésével, de ami aggasztó, hogy a nyilvánosságra hozott tervezet kizárja az első szülőket a 24 óra után hazaengedhetők köréből – magyarázta Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben egyik szervezője az Abcúgnak. A rendeletet alkotók szerinte abból indulnak ki, hogy egy először szülő nőnek sokkal több segítségre van szüksége a kórházban dolgozó szakembergárdától, mint a másodjára vagy harmadjára szülőknek.

Néhány szempontból, például a szoptatás helyes módjának elsajátítása, az anya és a baba állapotának megfigyelése és a baba gondozásához szükséges információk átadása miatt ennek az érvnek lehet is alapja. Keszler szerint azonban az állami kórházakban az ellátás jelenlegi színvonala mellett egyáltalán nem garantált, hogy az anya és a baba mindezeket a szolgáltatásokat megkapja, és nagyobb figyelemben, védelemben és kevesebb ártalomban részesülnek, mintha otthon pihennének. Különösen aggasztó, hogy az anya-és gyermeke szeparációja még mindig jelen van az ellátásban, pedig az újszülött és az anya elválasztása nem kedvez sem a szoptatásnak, sem a baba szülés utáni adaptálódásának – vélekedik Keszler, aki maga is háromszoros anya.

Keszler Viktória arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet értelmében aránytalanság is létrejön, ugyanis az otthonszülést már az első terhességnél is engedélyezik a jogszabályok. Így olyan abszurd helyzet állhat elő, hogy az először szülő nő szülhet otthon, de ha kórházban szül, nem mehet haza már 24 óra után.

A Másállapotot a Szülészetben csoport szerint ez a nyugat-európai gyakorlatnak sem eleme. A rendeletről most induló társadalmi egyeztetés során a szervezet kezdeményezi is a korlátozás felülvizsgálatát.

Siklós Pál szülész-nőgyógyász, a Róbert Károly magánkórház orvosigazgatója pozitívnak tartja az ambuláns szülés lehetőségének elérhetővé tételét, de szerinte félő, hogy az erősen hiányos házi gyermekorvosi ellátórendszer nincs felkészülve arra a plusz terhelésre, amit a 24 órás hazaengedés elterjedése okozna. “A korai újszülött ellátás szakmai gyakorlata jelenleg hiányzik az amúgy is leterhelt házi gyerekorvos-állományból, és hasonló a helyzet a védőnők esetében is. Ahhoz, hogy a 24 órás hazaengedés működni tudjon, ki kell alakítani a megfelelő fogadórendszert. Ha probléma esetén nincs, aki azonnal ki tudna szállni az újszülötthöz, az komoly gond” – magyarázta Siklós. Hozzátette: kora újszülött korban a besárgulás az egyik legnagyobb kockázat a babára nézve, illetve a veleszületett betegségeket is az első pár napban fontos felismerni.

A szülő nőnek 32 hetes terhesen fel kell vennie a kapcsolatot a házi gyerekorvossal, megbeszélni vele, hogy vállalja a születendő gyerek ellátását. Az erről szóló nyilatkozatot be kell mutatni a szülészetről való távozás előtt. Így elképzelhetetlen, hogy orvosok úgy bocsássanak haza anyákat és gyerekeiket, hogy nincs, aki ellássa őket – mondta az Abcúgnak Csákány György, a dél-pesti Jahn Ferenc kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. A tervezet nyilvánosságra kerülése óta Csákány György több fórumon is hangsúlyozta, hogy az eddigi három nap benntartózkodásra a finanszírozás miatt volt szükség, nem szakmai szempontok miatt.

Kapcsolódó cikkeink:

Már egy nappal szülés után hazamehetne az anya és a baba

Ilyen külföldön szülni

Forrás: Abcúg