Az Indexen olvashatjuk Lovász Anna (MTA KRTK KTI), Weber Andrea és Zawadowski Ádám (Közép-európai Egyetem) cikkét, amely megpróbálja megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen okok állnak a mögött, hogy éppen több vagy kevesebb gyerek születik egy országban.
Ha világviszonylatban vizsgáljuk a kérdést, akkor a fejlett országokban sokkal kevesebb gyerek születik. Ha csupán Európára fókuszálunk, akkor azonban megállapítható, hogy nem a fejlettség a döntő, hanem az, hogy a nők dolgoznak-e vagy sem. Vagyis ott születik több gyerek, ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak.
Egy ország népességének fennmaradásához legalább 2,1-es termékenységi ráta szükséges. Az alacsony termékenység nem csak azt jelenti, hogy kevesebb gyerek születik, hanem azt is, hogy a társadalom elöregedik. Ha kevés a dolgozó ember, akkor az komolyan veszélyezteti a nyugdíjrendszert és az egészségügy fenntarthatóságát is. Ezért is lenne fontos tudnunk, hogy milyen tényezők befolyásolják a termékenységet, azaz azt, hogy hány gyereket vállalunk.
Az, hogy egy országban hány gyerek születik befolyásolja az adott ország kultúrája, gazdasága és vallása is. A keresztény többségű és a világ legszegényebb országaiban sok a gyerek, a termékenység 4 és 6 között van. A legfejlettebb országokban viszont alacsony a termékenység, még a 2,1-t sem éri el. Ha csak az európai országokat nézzük, akkor mindenhol alacsony a termékenység és nem igazán van összefüggés az adott ország fejlettsége és a gyerekek száma között.
A kutatók megvizsgálták az európai országok termékenységét abból a szempontból is, hogy melyik országban a nők hány százaléka dolgozik (ebbe a gyesen, gyeden lévő anyák nem számítanak bele). Azt mutatják az adatok, hogy azokban az európai országokban, ahol a nők dolgoznak, ott magasabb a termékenység. Az északi országokban és Franciaországban is viszonylag magas a nők munkaerőpiaci aktivitása és a termékenység is, szemben pl. Olaszországgal, ahol mindkettő alacsony.
A különbség abban rejlik, hogy az északi országok erősen támogatják az anyákat mind az otthonlétük alatt, mind a munkaerőpiacra való visszatérésükben, sok a bölcsőde, és apák jobban kiveszik a részüket az otthoni teendőkből. A déli országokra ennek pont az ellenkezője igaz: a társadalom kevésbé támogatja, hogy az anyák dolgozzanak, ezért a családok jövedelme alacsonyabb és azok a nők, akik dolgoznak az állásuk féltése miatt kevésbé mernek gyereket vállalni. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a nők munkaerőpiaci jelenléte nagyban befolyásolja a gyermekvállalást.
A kutatók szerint az állam azzal tudná leginkább segíteni a gyermekvállalási kedvet, ha az anyákat segíti abban, hogy tudjanak dolgozni a család mellett is, ha ezt szeretnék: támogatja a gyors visszatérést a munkába, rugalmas és bőkezű támogatást nyújt, biztosítja a bölcsődei ellátást, támogatja a részmunkaidős vagy egyéb rugalmas munkaformákat és szabadságot nyújt abban, hogy mindenki maga döntse el kisgyerek mellett akar-e dolgozni vagy nem.
Kapcsolódó cikkeink munka és gyerekvállalás témában:
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
