A hormon élettani feladata, hogy a terhesség kezdetén a peteérés során visszamaradt sárgatest elsorvadását megakadályozza, ezzel fenntartsa a sárgatest progeszteron termelését, ami nagyon fontos a terhesség megtartása szempontjából. A progeszteron nevű női nemi hormon hiánya vagy mennyiségének csökkenése ugyanis vetélést okoz.
A mesterséges megtermékenyítés során adott hCG hatása megegyezik a sárgatest-serkentő hormon hatásával, így beadása után létrejön az ovuláció, vagyis a megfelelő fejlettségi állapotú tüsző megreped és kiszabadul belőle a petesejt. Serkenti a megtermékenyüléshez szükséges női nemi hormonok termelését. Ismételt hCG injekció a sárgatest élettartamát és a méhnyálkahártya hormontermelő fázisát megnyújtja, ezzel pedig jobb esélyt teremt az embriónak a megtapadásra és az életben maradásra.
A klomifen, FSH vagy menotropin adása során az orvosok folyamatosan figyelik a szervezet válaszreakcióját, vagyis a vérvétellel mérik a szervezet ösztrogénszintjét, és hüvelyi ultrahanggal vizsgálják a fejlődő tüsző méretét. Ha nem megfelelően reagál a szervezet, 7 naponta emelnek a gyógyszer adagján, hogy hamarabb elérje a tüsző a megfelelő érettségi fokot.
Amikor az ösztrogénszint és az ultrahang vizsgálat eredményei alapján elég érett a tüsző, az utolsó hormon injekció után 24-48 órával hCG injekciót adnak egy alkalommal. Aznap, illetve másnap javasolt a nemi közösülés, mert ekkor a legnagyobb az esélye a megfoganásnak. Szükség esetén mesterségesen is megtermékenyíthetik a nőt.
Ezt követően a sárgatest-fázis segítése céljából is adhatnak humán korion gonadotrop hormont, ebben az esetben az ovulációt vagy az embrió-visszaültetést követő kilenc napon belül 2 vagy 3 injekciót adnak. Terhességi teszt végzése legkorábban csak az utolsó hCG adását követő 5-10 nappal ajánlható, a hamis pozitív eredmények elkerülése céljából. Ugyanezen célból progeszteron nevű női nemi hormont vagy didrogesteron nevű progeszteron-származékot is alkalmazhatnak.
A HCG injekció beadásának helyén felléphet égő érzés, fájdalom, bőrpír, duzzanat, viszketés. Főként fájdalom vagy kiütés formájában jelentkező allergiás reakciókról is beszámoltak alkalmanként. Elvétve kiütések, ill. láz jelentkezett. Fejfájás, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, hangulatváltozások is előfordulhatnak.
Mikor nem végeznek hormonkezelést?
Egyes betegségek esetén tilos hormonkezeléssel peteérést kiváltani, mert a hormonok megnövekedett szintje súlyosbíthatja a fennálló betegséget. Ilyen például az agy nemi hormon termelését serkentő részeinek, vagyis a hipofízis és a hipotalamusz daganatai esetén. Női nemi szervek, vagyis a méh, a petefészek valamint az emlő tumoros elváltozásai esetén sem adható hormonkezelés, mert sok esetben ezek a tumorok a magasabb hormonszint miatt gyorsabban növekednek.
Szoptatás alatt sem alkalmazható hormonkezelés, mert az befolyásolhatja a tejelválasztást. Ismeretlen eredetű nőgyógyászati vérzés, valamint korábban a hormonokkal szemben kialakult túlérzékenységi reakció esetén sem adhatók.
Egyes anatómiai elváltozások esetén sem alkalmaznak hormonokat, mert a létrejövő terhesség kimenetele valószínűleg kedvezőtlen lesz. Ilyen eset például az elsődleges petefészek elégtelenség, a nem policisztás petefészek szindróma következtében kialakult petefészek ciszta vagy petefészek megnagyobbodás, a nemi szervek terhességgel nem összeegyeztethető elváltozásai, és a méh terhességgel nem összeegyeztethető daganatai.
Honnan származnak az ovulációt kiváltó hormonok?
Az asszisztált reprodukciós eljárások során alkalmazott hormonok olyan fehérjék, melyek természetesen is előfordulnak a szervezetben. Ezek a hormonok mind megjelennek a vizeletben, ezért elődleges származási forrásuk a vizeletből való kivonás, majd tisztítás.
Ezzel a módszerrel azonban csak viszonylag kis mennyiségű, és nem egységes minőségű hormonhoz lehet csak jutni. Ráadásul humán eredetű gyógyszerek alkalmazásakor a fertőző vírusok átvitelének elméleti lehetőségét sem lehet kizárni. Mindamellett jelentősen korlátozza ennek kockázatát a hormonok többlépcsős tisztítási és elválasztási folyamata, amely vírus inaktiválási és eltávolítási lépéseket foglal magába.
Ezek a lépések olyan ellenőrzött eljárásokon alapulnak, amelyeket különböző vírusok (különösen HIV, herpeszvírus és papillomavírus) esetén alkalmaznak. Ezidáig azonban a klinikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem történt velük vírusfertőzés.
Mindezek figyelembe vételével, a géntechnológia fejlődésével kifejlesztették mindegyik hormon szintetikus előállítását. Leggyakrabban kínai aranyhörcsög petefészek-sejtekben termelik az említett anyagokat, majd kivonják, megfelelő tisztítási eljárásoknak vetik alá azokat, és így egységesebb végterméket kapnak.
A fehérje természetű, peteérést elősegítő hormonok alkalmazásának másik aggasztó rizikófaktora, hogy a fehérjemolekulák ellen felléphet az immunrendszer, és ez allergiás reakciókban nyilvánulhat meg. Klinikai vizsgálatok során nagyon ritkán ezek használata során túlérzékenységi reakciót tapasztaltak.
Sajnos gyakran előfordul, hogy nem várható siker az első meddőségi kezeléstől, de a kitartás és egymás lelki támogatása is nagyon fontos a cél elérése szempontjából.
Forrás: HáziPatika.com