Szülés után gyakran tapasztalnak az édesanyák megmagyarázhatatlan szédülést, egyensúlyvesztést, amihez fejfájás, esetleg hányinger-hányás is társulhat.
Milyen okok állhatnak e különös tünetek mögött? Vegyük sorra a leggyakoribbakat!
1. Vashiányos vérszegénység
A várandósság idején szervezetünknek rengeteg vasra van szüksége, és vasraktáraink kimerülhetnek. Ilyenkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki, amit a szüléssel járó fokozott vérvesztés tovább súlyosbíthat.
A vashiányos vérszegénység fáradtságot, rossz hangulatot és kimerültségérzést okoz, ami mellé erős szédülés is társulhat.
Ha felmerül a vashiányos anémia lehetősége, akkor laborvizsgálattal lehet a diagnózist felállítani, ami után a szakorvos vaspótló készítmények szedését írhatja elő a kismamának.
- Kapcsolódó: Szédülés szülés után – ez lehet az oka
2. Fejfájás, migrén
Szülés utáni sokszor fordul elő a nőknél fejfájás is. Ennek gyakran az alváshiány és a kimerültség az oka, vagy a kismama egyszerűen csak nem kellően hidratált. A szédüléssel kombinált migrénes fejfájást azonban gyakran a szülés utáni hormonális változások (elsősorban az ösztrogénszint csökkenése) idézik elő.
Fejfájás esetén bőséges folyadékbevitel, pihenés, relaxáció és gyulladáscsökkentő gyógyszerek (például az ibuprofen) segíthetnek enyhíteni a kellemetlenségeket. Ha azonban a fejfájása 24 óránál tovább tart, a szokásosnál súlyosabb és / vagy a tipikus intézkedésekkel nem enyhül, akkor orvosi segítséget kell kérni.
3. BPPV (Benignus Paroxysmalis Positionalis Vertigo)
A súlyos szédülés leggyakoribb típusa a jóindulatú helyzeti szédülés vagy BPPV. A BPPV jellemzően fej- vagy testhelyzetváltoztatás hatására jelentkezik (pl. ágyban való megforduláskor vagy felkeléskor). Ilyenkor a belső fülben található egyensúlyozószervünk félkörös ívjárataiban található apró mészkristály részecskék leválnak és elvándorolnak. A vándorlás hatására pedig egy 30-60 másodperces heves szédülést tapasztalhatunk.
Szerencsére a BPPV egy egyszerű gyakorlatsorral kiválóan kezelhető. Ezt a mozgássort a kismama a begyakorlást követően otthon is el tudja majd végezni, a szédülés pedig megszűnik.
4. Pszichogén szédülés
A baba érkezése után a kismamáknak rengeteg fizikai és emocionális változással kell szembenézniük. Ebben az új élethelyzetben a kialakuló bizonytalanságérzés és szorongás is okozhat szédülést.
A pszichogén szédülés jellemző tünete a járásbizonytalanság, sápadtság és verejtékezés és a hiperventilláció. Gyakran társul hozzá pánikroham vagy depresszió is.
- Kapcsolódó: Fejfájás császármetszés után – Mi okozza?
5. Perilympha fistula
Ez a betegség akkor alakul ki, amikor erőlködés hatására megnő a koponyaűri nyomás, ami a belsőfül nyomásnövekedéséhez vezethet.
Mikor következhet be nyomásváltozás? Például megerőltető edzés során (súlyemelés), fejsérülések hatására, de akár szülés is okozhat koponyaűri nyomást, ami Perilympha fistulahoz vezethet.
Ilyenkor a közép- és a belső fület elválasztó membránok egyike átszakadhat, és a belsőfül folyadéka a középfülbe szivárog, ez pedig szédülést és halláscsökkenést eredményez. A tünetek fokozódását tapasztalhatjuk tüsszentéskor, köhögéskor, nevetéskor vagy légnyomásváltozáskor.
A probléma 2-3 hetes ágynyugalommal orvosolható, és többnyire spontán gyógyul, de esetenként műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
6. Otoszklerózis
Az otoszklerózis egy hallásvesztéssel, szédüléssel és fülzúgással járó fülbetegség, ami a belsőfül csontos tokjának zavara miatt alakul ki. Az otoszklerózis bármely életkorban kialakulhat, de különösen jellemző tinédzserkorban, terhesség alatt vagy a menopauza idején. A betegség által okozott vezetéses halláscsökkenést műtéti úton lehet kezelni.
Járj utána!
Természetesen a szülés után jelentkező szédülés hátterében számtalan egyéb betegség is állhat: szívritmuszavarok, aorta szűkület, cukorbetegség, vérnyomásproblémák és vírusfertőzések is okozhatnak ilyen tüneteket.
Mindenképpen érdemes először fül-orr-gégész kivizsgálást kérni, aki eldönti, hogy fülészeti jellegű-e a problémánk. Amennyiben nem, akkor az eredmények függvényében további vizsgálatok lehetnek szükségesek (pl. neurológiai, belgyógyászati, kardiológiai vagy szemészeti, esetleg pszichológiai)