A méhlepény vagy más néven placenta egy olyan ideiglenes szerv, ami a hólyagcsírából alakul ki a terhesség 14-16.hetére. Legfontosabb feladata, hogy a magzatot tápanyaggal és oxigénnel lássa el, de az anyai oldalról ellenanyagokat is eljuttat a magzathoz. A méhlepény létfontosságú szerv az anya és a magzat számára. A placentán átjuthatnak olyan káros anyagok (nikotin, alkohol, drog), amelyek veszélyeztethetik a magzatot.
A méhlepény, mint minden szervünk öregszik, csak sokkal gyorsabban minden más szervnél. Ez az öregedés azt jelenti, hogy a lepényben található erek elkezdenek meszesedni. Minél öregebb a méhlepény, annál kevésbé tudja ellátni a magzatot oxigénnel és tápanyaggal, ennek következménye, hogy a magzat fejlődése lelassul, nagyon súlyos esetben oxigénhiány lép fel, arra ritkán kerül sor, hogy méhen belüli elhalást okoz a placenta idő előtti meszesedése.
- Kapcsolódó: Hatékonyan működik a méhlepény?
A terhesség során ultrahangos vizsgálattal folyamatosan ellenőrzik a placenta állapotát, érettségét, ezt nullától háromig szokás jelölni:
0: Sima magzati felszín, egynemű szerkezet. Ez kb. a 25. hétig jellemző.
1: Enyhén hullámos felszín, mészszemcsék közel a magzati felszínhez.
2: Szabdalt felszín, a mészlerakódások az anyai felszín felé tolódnak.
3: Érett lepény, fészkes mészlerakódások. Azaz egyre jelentősebb a mészlerakódás.
A méhlepény öregedését a természetes folyamat mellett több minden is meggyorsíthatja: genetikai okok, a kismama életmódja, dohányzás, cukorbetegség, nem megfelelően kezelt magas vérnyomás.
Miután a baba megszületik, a méhlepény is megszületik, általában a baba megszületése után fél órával.