Rengeteg cikk és poszt szól arról, mi minden nem működik az egészségügyben, arról azonban ritkábban szólnak visszajelzések, amikor időben, szakszerűen, sőt empatikusan láttak el valakit. Amikor egy rendszer kihívásokkal küzd, felértékelődik minden egyes jó szakember munkája. Nemcsak az orvosoké, hanem azoké a „háttérembereké” is, akik megtámogatják a gyógyítást, akiknek sokszor a legtöbbet köszönhetjük. A betegségünk közepén sokszor elfelejtünk köszönetet mondani egy munkáját lelkiismeretesen végző ápolónak, idősgondozónak, dietetikusnak vagy épp szociális munkásnak. A HáziPatika Egészséghősök díj idén is adott erre lehetőséget: olvasóinktól 260 jelölés érkezett, és több, mint 50 ezer szavazat. Mutatjuk a nyerteseket.
Az év ápolója
Kovácsné Tóth Hajnalka diplomás ápoló
“Mosolyom várkapu a betegeimnek, melyben bárki menedéket talál.”
Hajnalka huszonnyolc éve betegágy mellett dolgozik, két műszakban. Idén új kihívást jelentett számára, hogy az egynapos sebészetre került, ahol szintén két műszakban dolgozik. Emellett sokat helyettesít a belgyógyászaton is.
Az év idősgondozója
Kellner Zsuzsánna szociális ápoló, gondozó
„Az életem fontos részévé vált a gondozás”
Zsuzsánna hatvankét éves, négy felnőtt gyermek édesanyja. Szociális munkás végzettséget szerzett, az idősellátásban pedig 2002 óta dolgozik, mely ez idő alatt élete fontos részévé vált. Jelenleg Miskolcon, a Napház Gondozó Centrumban látja el a gondjaira bízott, idős embereket. Munkatársai szerint nagy hivatástudattal, lelkiismeretesen végzi el feladatait, a rábízott ápoltakat emberségesen és nagy odafigyeléssel látja el.
Az év dietetikusa
Vajda-Nagy Erika dietetikus
Erika 2009 óta dolgozik a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Coeliakia Centrumában dietetikusként, ahol a coeliakiás gyermekek és családjaik gondozását végzik. A kórházi munka mellett gyakran vesz részt érintetteknek szervezett rendezvényeken. Páciensei lelkiismeretes munkáját és emberséges, kedves hozzáállását emelték ki a jelöléskor.
Az év kórházi szociális munkása
Matos Lívia szociális munkás
“Munkánk gyakran láthatatlan a külvilág számára, de a rászorulók tudják, milyen értéket képviselünk.”
Lívia mesterszintű szociális munkás diplomával rendelkezik, emellett művészetterápiás foglalkoztató végzettséggel bővítette tudását. Kezdetben idősekkel foglalkozott, később kórházi szociális munkásként pszichiátriai betegek lettek a kliensei. “Ezen a területen megtapasztaltam, mennyire összetett és érzékeny a mentális betegséggel élők helyzete, valamint azt is, hogy milyen erősen hat rájuk a társadalmi stigmatizáció. Meggyőződésem, hogy a tájékoztatás, a hiteles kommunikáció és a nyílt társadalmi párbeszéd alapvető az előítéletek csökkentésében. Igaz, hogy a szociális munka gyakran láthatatlan a külvilág számára, mégis azok, akik valóban rászorulnak a támogatásra, pontosan tudják, milyen értéket képviselünk. Az ő bizalmuk és köszönetük jelenti számomra a legnagyobb elismerést, és ez ad erőt, hogy nap mint nap tovább működjön „az a bizonyos motor” – írja hivatásáról.
Kapcsolódó cikkek
