Kép: Getty Images
Ma már mindenki tudja, hogy az olvasás pozitív hatással van a gyerekek fejlődésére, főként, ha ezt rendszeresen teszik a szülők. Az, hogy a szókincset gazdagítja a mesélés nem meglepő, ám jó néhány terület van még, amiért megéri éveken, akár egy évtizeden át is mindennap mesélni a gyerekünknek. Mutatunk négy olyan szempontot, ami miatt érdemes a mesélést a napi rutinba beiktatni.
Szókincs, figyelem
A rendszeres mesélés segíti a gyerekek figyelmének és szövegértésének fejlődését, fejleszti a beszédfejlődésüket, bővíti a szókincsüket, és hozzájárul személyiségük kibontakozásához.
Mesélés közben a gyerek megtanul koncentrálni a történetre, követni az eseményeket, ez az óvodásoknak különösen fontos. Iskolába lépés előtt azok a gyerekek, akik sok mesét hallottak vagy meséltek nekik, általában könnyebben birkóznak meg az olvasással, szövegértéssel.
Fantázia és kreativitás
A mesehallgatás során a gyermek saját belső képeket alakít ki, képzeletével dolgozik, gondolatokat, érzéseket, esetleg félelmeket, vágyakat dolgoz fel. Ez különösen akkor igaz, amikor az adott mese nem képernyőn játszódik, hanem a mesélő idézi fel a világot szavakkal, hangokkal, illatokkal, érzésekkel. A látott mese köszönő viszonyban sincs a hallott mesével, előbbi esetében ugyanis nincs belső kép teremtés.
A mesélés segít abban is, hogy a gyerekek rugalmasabban tudjanak gondolkodni, problémákat megoldani, saját érzéseiket, gondolataikat és viselkedésüket jobban tudják reflektálni.
Érzelmi és szociális hatások
A mesék biztonságot, kötődést adnak: mesélés közben a gyerek érezheti, hogy figyelnek rá, számít, fontos a jelenléte. Ez erősíti a családi kapcsolatokat, a szülő-gyerek kötődést.
Ezen túl a mesékben megjelenő konfliktusok példát mutatnak, hogyan viselkedhetünk nehéz helyzetekben. A mese szereplőin keresztül a gyermek átélheti és fel is dolgozhatja saját félelmeit, bizonytalanságait.
Kapcsolódás és hasznos időtöltés
Amikor mesélünk, kénytelenek vagyunk jelen lenni, mi szülők is. Még akkor is, ha már századszorra meséljük ugyanazt a történetet. Rábír minket is arra, hogy a pillanatban legyünk, együtt a gyerekünkkel. Ez az időtlenség a felnőtteknek is nagyon fontos megélés, hát még a gyereknek. A mesélés ráadásul hasznos – láthattuk fentebb, miért – biztosak lehetünk abban, hogy jót teszünk így a gyerekekkel.
A rövid népmesék különleges szerepe
A rövid mesék, népmesék különösen alkalmasak a mindennapokba való beillesztésre: például esti meseként, hazatérés után, fürdés előtt, utazás közben, ha fejből is tudunk mesélni. Az úgy nevezett három-, öt-, tízperces történetek gyűjteménye jó választás, ha a gyerek figyelme még rövidebb, vagy ha időszűkében vagyunk.
Ezek a rövid mesék ugyanakkor ugyanazokat a hatásokat tudják kiváltani: fantáziát ébresztenek, nyelvi készségeket gazdagítanak, érzelmi biztonságot nyújtanak, ha rendszeresek.
Hogyan válasszunk mesét?
A magyar népmesék különösen értékesek kultúránk, közös múltunk szempontjából, nemcsak szórakoztatnak, hanem identitást építenek, történelmi, nyelvi és erkölcsi mintákat közvetítenek. Fontos azonban, hogy mindig a gyerek életkorához igazítsuk a meséket.
Míg az egészen piciket nem a tartalom, hanem a ritmus és a zeneiség fogja meg, ezért jó választás számukra, ha verseket, mondókákat mondunk, majd egy kb. egyévesnek már jöhetnek a színes, zörgős, érdekes textúrájú könyvek, valamint a könnyen lapozható, keménytáblás leporellók, sok-sok képpel.
A kétévesek már szeretik azokat a meséket, amelyek ismerős helyzeteket írnak le, pl. parkba járást vagy az esti lefekvést. Szeretik ugyanazt a mesét hallgatni, akár napokon át, egymás után többször is.
Az éppen óvodás gyerekek belépnek a láncmesék korszakába. Ezekben a mesékben a mondatok ritmikusan ismétlődnek. Ebben az életkorban a mesék, történetek már a problémamegoldásban is segítenek.
Négy-öt éves gyerekek még mindig nagyon szeretik az állatmeséket, a láncmeséket, de már megjelennek a novellamesék is. Ekkor kezdődik a nagy mesekorszak, ezekben az években már egyre inkább képesek a gyerekek különbséget tenni képzelet és valóság között.
A bonyolultabb cselekményű és hosszabb terjedelmű mesék korszaka 6-7 évesen kezdődik el, és az ún. tündérmesék időszaka. Már egészen szövevényesek a történetek, sok szereplővel. Fontos, hogy amikor a gyerekünk már tanul olvasni, vagy ha már tud, akkor se hagyjuk abba a hangos olvasást. A mesekorszak még évekig eltarthat és ez idő alatt is igénylik, hogy olvassanak nekik mesét.
Kapcsolódó cikkek
