Szeptember közepén-végén, sőt, sokszor októberben az erdélyi háziasszonyok jelentős hányada belekezd abba a munkába, ami nem kicsi, de annál eredményesebb: zakuszkafőzés. Az ízletes zöldségkence otthon szinte elengedhetetlen, a piacon zsákszámra veszik a kápiát, pritaminpaprikát, padlizsánt, hogy majd lehetőség szerint szabad tűzön (vagy a sütőben) elkezdődjön az a folyamat, aminek során üvegbe zárjuk az ősz ízeit. A zakuszkának több változata van. Van, aki padlizsánnal, mások babbal vagy gombával készítik. Én a padlizsánost szeretem, ezért azt készítettem el már szeptember elején.
Maga biztosan erdélyi…
Amikor a zöldségesnél négy kiló padlizsánt kértem, az elárusító néni felkiáltott: „maga biztosan erdélyi, hisz más nem vásárol ennyi padlizsánt egyszerre”. Nevettem, bólogattam, majd a boltban lévő összes padlizsánnal távoztam. Otthon tüzet gyújtottam az udvaron, ha már lúd, legyen kövér alapon kint sültek a lila zöldségek, én pedig azon bosszankodtam, hogy miért vágják le a szárát, hisz annak nagyon fontos szerepe van: ott kell megfogni azért, hogy könnyen forgatni tudjuk. Szár nem volt, így áldottam a konyhai csipesz feltalálóját.
Fotó: Getty
Paprika – piros legyen!
Erdélyben azt mondják, hogy a zakuszkának bármilyen paprika jó, csak piros legyen. A nagymamám pritamint és kápiát használt egyenlő arányban, de van aki csak a pritaminra esküszik, mivel az húsos. Mások csavarnak egyet a recepten: kápiát tesznek bele úgy, hogy előbb megsütik, lehúzzák a héját és így darálják le. Ízlések, pofonok, kísérletezések. Én az idén kápiát találtam a zöldségesnél, így azt használtam, nyersen.
Jöjjön a recept!
Hozzávalók:
4 kg padlizsán, 4 kg paprika, 8 fej vöröshagyma, 8 cikk fokhagyma, fél liter paradicsomlé, fél liter olaj, só, bors, babérlevél.
A padlizsánt megsütöttem, majd ledaráltam. Hagyományos, régi, kézi vasdaráló van, ezt használtam. A paprikákat csumáztam, megmostam, ledaráltam, a hagymát is. Az olajban előbb a hagymát megdinszteltem, majd hozzáadtam a paprikát, a padlizsánt és a paradicsom felét. Sóztam, borsoztam, babérlevelet tettem bele, és főztem körülbelül két órán keresztül, lassú lángon, folyamatosan kavargatva. Utána hozzáadtam a maradék paradicsomlevet meg a fokhagymát, aztán főztem tovább. Úgy tanultam, hogy addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Nem tagadom, a végén nagyon mantráztam már, hogy jöjjön az az olaj…
A forró zakuszkát üvegekbe töltöttem, majd a tetejére felforrósított olajat töltöttem, ez lezárja, így nem szükséges tartósítószert tenni bele, cserébe viszont télen is élvezhetjük az ősz gazdag ízvilágát.
Kapcsolódó cikkek
