Az Amnesty International friss jelentése szerint továbbra sem ritka, hogy terhes kismamákat rúgnak ki a munkaadók, noha világos jogszabályi tiltás van érvényben. A 444.hu szemlézte az Amnesty International jelentését.
A KSH adatai szerint 136 ezerrel kevesebb embernek volt munkája idén áprilisban, mint egy évvel korábban és az állásukat elvesztők között jóval nagyobb arányban vannak a női munkavállalók.
Az Amnesty International friss jelentése szerint a koronavírus-járvány előtt is súlyos hátrányokat szenvedtek el a kisgyerekes és a terhes nők a munkahelyeken. Az Amnesty International több érintett nővel készített interjúiból az derül ki, hogy hiába a jogszabályi tiltás, a munkaadók változatos eszközökkel válnak meg a kisgyerekes vagy a várandós nőktől. A kutatók 2019 szeptembere és 2020 márciusa között 40 olyan nővel készítettek interjút, akiket “nemi alapon, vagy anyaságuk miatt” ért már közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon.
A munka törvénykönyve tiltja a munkaviszony megszüntetését várandósság, valamint szülési- és gyermekgondozási szabadság idején, de úgy tűnik, hogy a gyakorlatban nem nehéz kijátszani ezeket a szabályokat.
- Kapcsolódó: Hogy jelentsem be a főnöknek, hogy babát várok?
A kutatásban az egyik történet Ágotáé, aki határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott óvónőként egy önkormányzati fenntartású óvodában. A szerződés lejárta előtt két hónappal közölte, hogy teherbe esett, hamarosan pedig arról értesítették, hogy nem hosszabbítják meg a szerződését, noha addig semmilyen jel nem utalt erre. Ágota úgy tudja, hogy a polgármester a döntést azzal indokolta, hogy nem éri meg megújítani a szerződését, mert előbb-utóbb úgyis elmenne szülési szabadságra.
Hasonló történetről egy másik interjúalany is beszámolt, aki megbízási szerződéssel dolgozott egy oktatási cégnél néhány hónapja, és már a hosszú távú foglalkoztatását is beígérték neki, amikor szólt, hogy gyereket vár. “Az első adandó alkalommal közölték, hogy ha befejezem a projektet, akkor ennyi volt, így nem fognak együtt dolgozni velem.”
A kutatásban olyan nőkkel is találkoztak, akiktől veszélyeztetett terhesként váltak meg a munkaadóik, például olyan indokkal, hogy nem elég megbízhatók. “A veszélyeztetett terhes nők még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Az ő esetükben a munkáltató nem tudhatja, hogy a munkavállaló meddig tudja a feladatát ellátni a szülési szabadsága előtt, így sok munkáltató inkább az egyszerűbb megoldáshoz folyamodik, és elbocsátja az alkalmazottat, hogy helyére mást vehessen fel”- fogalmaz az Amnesty International jelentése.
Próbaidő alatt a munkaadó és akár a munkavállaló is indoklás nélkül felbonthatják a munkaszerződést. A jelentés szerint ezt a munkaadók rendszeresen használják lehetőségként arra, hogy felmondhassanak várandós dolgozóiknak.
Speciális védelem illeti meg a szülési vagy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőket, a munkáltatónak kötelező lenne visszavenni őket a céghez ugyanabba a pozícióba vagy hasonló munkakörbe. Ez azonban nagyon sokszor nem így történik. Ilyen történet Margité is, akik három év gyermekgondozási szabadsága lejártával vissza szeretett volna térni a munkahelyére, de főnöke közölte vele: munkaköre megszűnt, közös megegyezéssel meg kéne szüntetnünk a munkaviszonyomat”. De az is gyakran előfordul, hogy visszaveszik az anyát, majd rövid időn belül elbocsájtják. A gyereke három éves kora után ugyanis az anya nem élvez felmondási védelmet.
A jelentésből az is kiderül, hogy nagyon kevesen élnek a jogorvoslat lehetőségével. Ennek oka a kutatók szerint kettős: sokan nem tudják, hogy hova fordulhatnának segítségért, de az is szerepet játszik benne, hogy a hatóság kevés esetben tudja megállapítani a diszkriminációt.
A jelentés szerint javíthatná a nők munkaerőpiaci helyzetét, ha a kormány a munka törvénykönyve módosításával megszüntetné a várandós nők védelmét korlátozó joghézagokat és ösztönzők bevezetésével segítené a kisgyermekes szülők – apák és anyák – részmunkaidős munkavállalását,
Az országgyűlés pedig megerősítené az Egyenlő Bánásmód Hatóság működését.