A kezdetektől úgy gondolták, hogy új típusú koronavírus nem jut át a méhlepényen, így a magzat teljes biztonságban van. Azonban ahogy egyre több esettel találkoznak, egyre szaporodnak a kérdőjelek – írja Dr. Kelemen Csaba, szülész-nőgyógyász és endokrinológus az Intima.hu-n.
A nemzetközi szakirodalomban jelentek meg olyan tanulmányok, esetismertetések, melyek szerint bizonyos, a magzatot érintő szövődmények nagyobb arányban fordulnak elő anyai COVID-19 fertőzés mellett. Egy wuhani kutatás koraszülés, magzati máj- és vesefunkciók romlása, újszülöttkori légzészavarok és a méhen belüli elhalás gyakoribb előfordulását találta COVID-19 fertőzött anyák szülésénél, míg két másik wuhani kutatás szerint a magzati distressz (romló magzati oxigenizáltság) előfordulása is gyakoribbnak bizonyult.
Dr. Kelemen Csaba szerint azonban fontos megemlíteni, hogy ezek kis esetszámú kutatások voltak és a témában a mai napig nem született igazán nagy esetszámú kutatás.
Mi lehet a gyakoribb szövődmények oka, ha közben a magzat nem fertőződik?
Az Intima.hu írása szerint egy friss, svájci esetbemutatás alapján úgy tűnik, sikerült megtalálni az okát, hogy COVID-19 fertőzésben miért fordulhatnak elő gyakrabban bizonyos terhességi szövődmények. Egy COVID-19 fertőzött anya középidős vetélése után megvizsgálták az elvetélt embriót és a méhlepényt is: az elvetélt embrió nem volt fertőzött, viszont a méhlepényből kimutatható volt a vírus, a méhlepényben pedig komoly gyulladásos eltérést találtak. Ezek a szöveti átalakulások már magyarázhatják, miért növekszik bizonyos terhességi szövődmények száma akkor is, ha a magzat nem fertőződik. Egy gyulladt szövet ugyanis nem tudja olyan jól ellátni a feladatát – a méhlepény esetében ez a magzat megfelelő ellátása tápanyagokkal és oxigénnel -, mint egy egészséges.
- Kapcsolódó: Itt az új eljárásrend a második hullámra
Bár az új koronavírusról egyelőre még alig rendelkezünk ismeretekkel a terhességekkel kapcsolatban, az ehhez hasonló vírusoknál (SARS-CoV, MERS-CoV) növekedett mind a magzatok növekedésbeli elmaradása, mind a vetélések aránya, mind a koraszülések aránya.
A szerző felveti, hogy: ha még nem is áll rendelkezésre kellő esetszámú vizsgálat, az orvosok csak éreznék a változást, és szerinte ez így van. Egy kérdőív alapján, melyet 210 szülész-nőgyógyász töltött ki az USA-ban, a saját tapasztalataik alapján, az első trimeszterben 42%-kal, a második trimeszterben 20%-kal nőtt a vetélések aránya, míg a harmadik trimeszterben a méhen belüli elhalások aránya 21%-kal emelkedett. De itt is fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények sem tekinthetőek szakmai szempontból megkérdőjelezhetetlennek, mert sem a kutatás metódusa, sem az esetszámok alapján nem felelnek meg bármilyen szigorúbb szakmai kritériumnak.
Azonban egy új kórokozó által okozott friss járvány esetén nem áll rendelkezésre hosszú évek alatt összegyűjtött tudásanyag, amelyből biztos következtetéseket lehetne levonni. Így jelenleg ennyi információból – bár a fent leírtak még bőven változhatnak – lehet a következtetéseket levonni, amely a szakember szerint az, hogy a várandósok és a környezetükben élők különösen figyeljenek oda a jól ismert védekezési technikákra, mert könnyen lehet, hogy ha ők maguk nem is, a méhlepény érintett lehet egy COVID-19 fertőzés kapcsán.
Forrás: Intima.hu
Kapcsolódó cikkek
