Fotó: Getty Images – Nastasic
Ezek az élő emlékművek nem csupán botanikai ritkaságoknak, hanem történelmi tanúknak is tekinthetők, amelyek némán követték végig nemzedékek sorsát. Közülük az egyik legismertebb és legidősebb a hatalmas, évszázadok óta élő Árpád-tölgy, amely a legtöbb szakértő szerint Magyarország legidősebb élő fája.
Az ilyen matuzsálemek kiemelt szerepet játszanak az ökoszisztémában. Odvaikban madarak, denevérek és rovarok találnak menedéket, miközben génállományuk a jövő erdeinek alapját képezheti. Emellett az idős fák segítenek megérteni az éghajlati változásokat is, hiszen évgyűrűik pontos lenyomatai az elmúlt évszázadok időjárásának.
A fa egy kocsányos tölgy (Quercus robur), amely a Hédervár nevű településen, a Győr-Moson-Sopron megyei Szigetközben, a Boldogasszony-kápolna kertjében áll.
Főbb adatai (becsült értékek):
- Életkor: kb. 700–800 év, de egyes források szerint akár 1000 év is lehet
- Törzskerülete: kb. 720 cm
- Magassága: kb. 14 méter
Ez a hatalmas tölgy nemcsak hosszú életével tűnik ki, hanem azzal is, hogy évszázadokon át dacol az idő múlásával — túlélte a természeti viszontagságokat, árvizeket, erdőtüzeket, kórokozókat és emberi tevékenységet is.
Nevét Árpád fejedelemről kapta, aki a magyar honfoglalás idején élt. A legenda szerint Árpád vezér lovának kötőféke nyoma meglátszik a fa törzsén, mert a fejedelem hívei a tölgy közelében pihentek meg 907 körül a pozsonyi csata előtt. Bár ezt történelmi bizonyítékok nem támasztják alá, a legenda tovább él a helyi hagyományban.
Idővel a fa belseje elkezdett korhadni, és nagy ágai többé-kevésbé letörtek a szélviharok során. 2007-ben civil összefogással sikerült megmenteni a tölgyet: a korhadt részeket eltávolították, a törzset megerősítették, így ma is látható és látogatható állapotban áll.
A törzsben kialakult nagy üreg miatt ma akár át is lehet sétálni a fa belsején, amit a helyiek gyakran úgy emlegetnek, mint egy „időkaput”, amin keresztül átélhetjük a múlt és jelen találkozását.
Kapcsolódó cikkek
