Baba

Lassabban fejlődhetnek az első évben a programozott császáros babák

A császármetszések száma évente növekszik világszerte. Míg a császármetszés életmentő lehet az anya és a baba számára, egyre nagyobb számban hajtják végre nem orvosi okokból.
2020. November 06.
Lassabban fejlődhetnek az első évben a programozott császármetszéssel született babák (Fotó: Getty Images)

Egy, a közelmúltban publikált, kisebb mintát vizsgáló tanulmány szerint a programozott császármetszésnek negatív hatása lehet a baba fejlődésére 4-12 hónapos kora között, a természetes szüléssel világra jött babákhoz képest – írja a The Conversation.com. A kutatók 66 programozott császármetszéssel született babát hasonlítottak össze 362 természetes úton született babával. A babákat születésükkor vették fel a vizsgálatba, majd 4 hónapos korukban végezték el fejlődésük első értékelését, és 12 hónapos korukban utánkövető vizsgálaton vettek részt.

A kutatás a BMC Pregnancy and Childbirth című folyóiratban jelent meg.

Ahhoz, hogy megértsék, milyen hatással van a szülés módja a baba fejlődésére, a szülőknek kellett megválaszolniuk kérdéseket ezzel kapcsolatban, az “életkor és fejlődési állomás kérdőív” (“ages and stages questionnaire”) keretében. A kérdőív 30 kérdésből állt, amely 5 területen értékelte a babák fejlődését: kommunikáció, finommotoros készségek, nagymotoros készségek, problémamegoldás és személyes szociális képességek.

Például a babák 4 hónapos korában megkérdezték a szülőket, hogy gyermekük megragadja vagy karmolássza-e a ruháit, vagy ránéz-e a játékára, amikor a kezébe adják. A kérdőív összhangban volt az egészségügyi szakemberek által készített fejlesztési tesztekkel, melyeket a kutatók és a gyermek-egészségügyi központok is használnak.

A vizsgálat szerint a programozott császármetszéssel született babák mindegyik területen kevesebb pontot értek el 4 hónapos korukban. A legnagyobb különbség a finommotoros képességek, míg a legkisebb a kommunikáció terén volt észlelhető a hüvelyi úton született babákhoz képest. 12 hónapos korban a különbségek minden területen csökkentek, kivéve a nagymotoros képességeket (például hogy a gyermek tud-e segítséggel vagy anélkül járni) – ezen a területen a természetes szüléssel világra jött babáknál jobb maradt.

Az eredmények összhangban állnak korábbi, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Svédországban és Ausztráliában végzett kutatásokkal, amelyek szerint a programozott császármetszéssel született gyerekeknél kicsivel magasabb a kockázata a gyengébb fejlődésnek és/vagy iskolai teljesítménynek. Más tanulmányok szerint a programozott császármetszés esetén emelkedhet a kockázata a születés utáni légzési problémáknak, illetve a gyermekkori elhízásnak, asztmának, cukorbetegségnek.

Az egyik probléma, amely a gyermekek fejlődésének tanulmányozása során felmerülhet, hogy számos tényező – mint például a tesztek elvégzésének ideje, vagy az anya életkora és súlya – befolyásolhatja az eredményeket. A hüvelyi úton született babáknál 4 hónapos korukban két nappal később, míg 12 hónapos korukban 3 nappal később végezték. Ez csökkentette a különbséget a két csoport között, főként a 12. hónapban. A császármetszéssel szült anyák átlagosan 1,9 évvel voltak idősebbek, és magasabb testtömeg indexszel rendelkeztek, de ezek a különbségek nem voltak hatással a babák fejlődésére. A kutatás másik korlátját a császármetszéssel születettek csoportjának kisebb mérete jelentette.

  • A tanulmány során tapasztalt különbségek egyik magyarázata lehet, hogy a császármetszés hatással lehet arra, a baba vérkeringése és légzése hogyan adaptálódik az anyaméhen kívüli élethez. (A császármetszéssel született babákat nem terheli a hüvelyi születés okozta stressz, amely segíti a baba keringésének és légzésének adaptálódását a méhen kívüli életre.)
  • Emellett úgy tűnik, a természetes úton történő születés a baba génjeit programozhatja a DNS-metiláció nevű folyamaton keresztül. Ez a folyamat is része annak a rendszernek, amely azt irányítja, mely gének vannak be- és kikapcsolva a szervezetben. A kutatók egyelőre nem tudják, ez a folyamat miért nem zajlik másképp császármetszés esetén.
  • Továbbá a császármetszés során a baba nem kerül kontaktusba az anya természetes baktériumflórájával. Korábban pedig kimutatták, hogy a bélbaktériumok az úgynevezett bél-agy tengely révén befolyásolhatja a fejlődést és a viselkedést.

Az agy korai fejlődésére nézve hatással lehetnek olyan tényezők is, mint például a genetika, a táplálkozás, a gyermek tapasztalatai. De a programozott császármetszések időpontja is döntő fontosságú – ezeket a műtéteket általában 10-14 nappal a kiírt szülés időpontja előtti időpontra tervezik, így nincs spontán vajúdás. A vizsgálatban résztvevő babák átlagosan 8,4 nappal korábban születtek, így a különbségek a pontokban a korábbi születésnek is betudható. A tervezett császármetszés előtt még néhány nap várakozás javíthatja az eredményeket. Egy 153 730 baba bevonásával készült tanulmány szerint a 39. hét előtt születés minden esetben hatással lehet a gyermekek fejlődésére, de hangsúlyosabb a császármetszéssel született babáknál.

Bár a tanulmány kisebb méretű volt, az eredmények 4 hónap után is kimutatták a különbségeket. Kiemelték, hogy további vizsgálatokra lesz szükség, hogy nagyobb mintán keresztül megerősíthessék az eredményeket, illetve hogy 12 hónap után is fennáll-e a különbség. Megjegyzik azt is, hogy számos tényező befolyásolja a fejlődést, mint például a táplálkozás, a gyermekkori tapasztalatok, a genetika, melyek mind kulcsfontosságúak.

Kiemelték továbbá, hogy az édesanyák, akiknél orvosi okból van szükség a császármetszésre, ne aggódjanak, és tartsák szem előtt, hogy ez gyermekük és saját egészségük védelme érdekében történik.

A cikk forrása: theconversation.com