A legtöbb édesanya tudja és átérzi, milyen hatalmas felelősséggel jár új életet hozni a világra. A fogamzás pillanatáig valójában saját magunkért vagyunk csak felelősek, de attól kezdve, hogy babát várunk, szinte egyetlen perc sem múlhat el anélkül, hogy őrá is gondolnánk, az ő érdekeit is figyelembe vennénk. Kérdéses persze, hogy mindig, minden pillanatban világos-e, mit kívánnak az odabent fejlődő apróság érdekei. Szerencsére ennek eldöntésében nem csupán női megérzéseinkre, ösztöneinkre hagyatkozhatunk, hanem a szülészorvos, a bába, a védőnő és szükség esetén más egészségügyi szakember javaslataira is.
Több tudás a folyamatról
Magyarországon ma minden kilencedik gyermek éretlenül a terhesség 24. és 37. hete között születik meg. Ez a magas arány (8,4 százalék) még inkább rémisztő annak tudatában, hogy a koraszülések európai átlaga 6 százalék körül alakul, sőt a skandináv országokban a 4 százalékot sem éri el. Igaz ugyan, hogy az 1990-es évek közepétől kezdve jelentősen javultak az apróságok rövid távú túlélési mutatói, a hosszú távú adatok azonban már kevésbé kedvezőek. Különösen akkor, ha nem a puszta túlélést vesszük csak figyelembe, hanem a teljesen egészséges, egykori koraszülötteket számoljuk össze.
Igaz, már egyre apróbb, egyre esendőbb kisbabákat tudnak életben tartani, ám mindez a piciknek rengeteg szenvedésbe, megpróbáltatásba kerül, hónapokig kórházban vannak, elképzelhetetlenül sok beavatkozáson és vizsgálaton esnek át, és közben még édesanyjukat és sajnos nagyon gyakran az anyatejet is nélkülözniük kell. A probléma másik oldala, hogy mindez az egészségügy számára is rendkívül költséges, egy koraszülött kisbaba megmentése, gyógyítása, méhen kívüli “növesztése” állapotának súlyosságától, a fertőzésektől és egyéb szövődményektől függően több millió forintra rúghat.
A koraszülés gyakorisága fokozatosan csökkent 1995-ig 7,4 százalékra. 1990-ben 8,9 százalék volt, 1995-től azonban ismét fokozatosan növekszik. Ám annyi “jót” mégis elmondhatunk, hogy ma már többet tudunk az idő előtti születéshez vezető folyamatról. Míg harminc évvel ezelőtt elsősorban a sok abortuszt, a szegénységet, a higiénia hiányát és a dohányzás szerepét említették első helyen, ma már tudjuk, hogy a koraszülések döntő többségét az anyai stressz okozza. Ezen a kifejezésen azonban témánkkal kapcsolatban nem csak a szó köznapi jelentését értjük, hanem mindazokat a folyamatokat, testi eseményeket, amelyek a kismama szervezetében növelik a stresszhormonok szintjét.
Elsősorban a fertőzések tartoznak ide, amelyek védekezésre késztetik a szervezetet. Ilyen hatása lehet például a gennyes foggyökérnek, az elhanyagolt fogágybetegségnek, a krónikus vesemedence-gyulladásnak. Nem szabad elfeledkeznünk a lelki eredetű stresszről sem. A kismamák ugyan a progeszteron terhességi hormon nyugtató hatásának köszönhetően alapvetően kiegyensúlyozottak, de ha túl sok felkavaró, ijesztő, szomorú vagy bosszantó esemény történik, a stresszhormon mennyisége is nőni kezd, s ennek következtében a kelleténél sűrűbben tapasztalhatók a méhösszehúzódások.
Az anya állapota pedig természetesen a magzatra is hatással van. Azoknál a kismamáknál, akiknek a vérében a 20. héten magasabb stresszhormonszintet mértek, a későbbiekben sokkal gyakrabban végződött koraszüléssel a terhesség, mint azoknál, akiknél a stresszhormonszint normális volt.
Mit nyújt a terhesgondozás?
Nálunk a babavárás mindhárom harmadában sor kerül olyan vizsgálatokra, amelyek alkalmasak bizonyos fertőzéstípusok kimutatására. Ilyen a vizeletvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható (remélhetőleg idejében), hogy nem szenved-e az édesanya húgyúti fertőzésben. Háromhavonta elvégzik a hüvelyváladék bakteriológiai vizsgálatát is, amelynek segítségével megállapítható, nincs-e a kismamának bakteriális hüvelyi fertőzése.
Ha a kórokozók száma a megállapított határérték fölé kerül, azonnali kezelésre van szükség. Az utóbbi időben derült ki az is, hogy mennyire fontos a lelkiismeretes fogászati ellenőrzés. Nem csupán a lyukas fogak betömésére kell gondolni, hanem a fogkő eltávolítására is, ebben ugyanis olyan baktériumok telepedhetnek meg, amelyek a vérkeringésbe jutva szintén szerepet játszhatnak a koraszülésben.
Ha a kismama leül a számítógépe elé, és az interneten, angol nyelven keresgél információkat a koraszülés megelőzéséről, olyan egyszerűen kivitelezhető rutinvizsgálatokra bukkan, amelyeket nálunk sem rutinszerűen, sem a páciens kérésére nem végeznek el, noha alkalmasak lennének olyan problémák kimutatására is, amelyekre a jelenlegi terhesgondozási rendszer vizsgálatai nem képesek.
Mire figyeljen a kismama?
Forduljon orvoshoz, ha
Mit tehet az orvos?
A rendszeres vizsgálatok során a hüvelyváladék állagának, szagának változása felhívja az orvos figyelmét a bakteriológiai vizsgálat szükségességére. Ha kell, az eredmények alapján kezeli a fertőzést. Az átlagos kismamának ennél többre valószínűleg nincs is szüksége.
Fontos tudni azonban azt is, hogy a magzat szempontjából veszélyes fertőzések egyáltalán nem okoznak minden esetben látványos, feltűnő tüneteket, éppen emiatt olyan nehéz a hatékony megelőzés. Ezért keresnek világszerte olyan vizsgálati módszereket, amelyek idejében képesek jelezni a problémákat, mégpedig azoknál is, akik nem tartoznak a koraszülés szempontjából kockázati csoportba (például korábbi koraszülés vagy sorozatos vetélések miatt).
A koraszülés előrejelzése szempontjából a méhnyak hosszának ultrahangos mérése is járható út lehetne, ez azonban nálunk még nem terjedt el (a méhnyak a szülés közeledtével rövidülni kezd). Egyszerű és olcsó megoldás volna a hüvelyváladék kémhatásváltozásnak mérése egyszerű indikátorpapírral. A kémhatás ugyanis savasról lúgosra változik bakteriális hüvelyfertőzések esetén. Mégsem könnyű kivitelezni, mert szinte lehetetlen indikátorpapírt szerezni.
Ha már rendszeres méhösszehúzódásai vannak a kismamának, gyógyszerek segítségével talán megállítható a folyamat, de a koraszüléshez vezető okok pontos felderítése nélkül csak annyi az eredmény, hogy pár nap haladékot kap a magzat. Neki minden nap számít, amit odabent tölthet.
Szaktanácsadónk: dr. Török Miklós egyetemi tanár, osztályvezető főorvos, Országos Gyógyintézeti Központ
Évtizedek óta foglalkoztatja a koraszülés megelőzésének kérdése. Szakemberek közreműködésével olyan, méhösszehúzódásokat és magzati szívhangot vizsgáló CTG-készüléket fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi az édesanya otthoni, rendszeres, hosszabb ideg tartó CTG-vizsgálatát, miközben az adatok az interneten keresztül jutnak el az orvoshoz, ahol központi számítógép értékeli és elemzi az adatokat. Az eljárás veszélytelen, anyakímélő (nem kell gyakran bejárni a kórházba és a vizsgálatra várakozni), olcsó és költségcsökkentő egyszerre, ám széleskörű alkalmazására mindeddig nem került sor.
Saját páciensei körében, annak ellenére, hogy sok magas kockázatúnak minősíthető (például ikreket váró vagy krónikus betegségben szenvedő) kismama fordul hozzá, a magyar átlagnál alacsonyabb a koraszülési arány. Becslése szerint, az orvostudomány jelenlegi állása alapján a koraszülések fele megelőzhető lenne megfelelő színvonalú terhesgondozással.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
