Túl korai a reggel 8-as iskolakezdés egyes szakértők szerint – Fotó: Getty Images
Franciaországban ismét fellángolt a vita az iskolakezdés időpontjáról. A Le Monde hasábjain megjelent felvetésre lett figyelmes a Vanity Fair: ez azt javasolja, hogy a felső tagozatos osztláyokban és a gimnáziumokban reggel 9 órára tolják a tanítás kezdetét.
Az aláírók között szerepel Anne Genetet, volt oktatási miniszter is, aki kutatókkal és alvásszakértőkkel együtt azt kéri, hogy az iskolarendszer alkalmazkodjon a serdülők biológiai ritmusához. Sok diák akkor kel fel, amikor még sötét van, sietve reggelizik – vagy egyáltalán nem reggelizik –, és nagyon álmosan érkezik az órákra.
Egyre több helyen adnak esélyt az új időbeosztásnak
A szakértők szerint ez nem motivációhiány kérdése, hanem biológiai jelenség: a pubertás idején az alvás-ébrenlét ciklus természetes módon későbbre tolódik. Ennek oka, hogy a melatonin, az alvást segítő hormon, körülbelül két órával később kezd termelődni, mint gyermekkorban.
Emiatt sok fiatal nehezen alszik el este 11 előtt, és ha reggel 6 vagy 7 órakor kell felkelnie az iskola miatt, még mindig a saját „biológiai éjszakájának” közepén jár. A kronobiológiai kutatások szerint ez az alváshiány hatással lehet a figyelemre, a memóriára és a tanulási képességekre, következésképpen a tanulmányi eredményekre is.
A témát már 2025-ben felvetette a Convention citoyenne sur les temps de l’enfant nevű testület is, amely szintén azt javasolta, hogy a serdülők számára reggel 9-re halasszák az iskolakezdést, anélkül hogy csökkentenék az éves óraszámot. Természetesen szervezési akadályok is felmerülnek – például a közlekedés vagy a szülők munkaideje –, de a felhívás kezdeményezői szerint az iskolának mindenekelőtt a serdülők biológiai szükségleteit kellene figyelembe vennie.
A vita nemcsak Franciaországot érinti. Több országban is kísérleteznek hasonló megoldásokkal. A sydney-i The King’s School például idén azt vezette be, hogy szerdánként később kezdődnek az órák: a tanítás kezdete 8:50-ről 9:40-re tolódott. A reggel első részében a diákok önálló tanulással foglalkozhatnak. A hivatalos cél a tanulók önállóságának erősítése, de a döntésnek egy másik oka is van: összehangolni az iskolai napot a serdülők tipikus alvási ritmusához.
Az egyik javaslat szerint egyetlen kötött kezdési időpont helyett „érkezési idősávot” lehetne bevezetni: a reggel első részét csendes tanulásra, mentorálásra vagy akár iskolai reggelire lehetne fordítani, így azok a diákok, akiknek szükségük van rá, valamivel tovább alhatnának. A nagyobb koncentrációt igénylő tantárgyakat pedig a délelőtt közepére lehetne időzíteni, amikor a diákok agya már éberebb.
Egyes iskolák emellett rugalmasabb tanulási modellekkel is kísérleteznek. A nagyobb diákok esetében például a nap eleji tevékenységek egy része online és önállóan történhetne (olvasmányok, rövid kvízek, ismétlő feladatok), míg a jelenléti órák később kezdődnének. Ez azonban megbízható internetkapcsolatot, nyugodt tanulási környezetet és felnőttek támogatását igényli – olyan feltételeket, amelyeket nem minden család tud biztosítani.
Természetesen gyakorlati akadályok is vannak. Ha később kezdődik a tanítás, később is ér véget, ami a tanárok munkarendjének és az iskolán kívüli programoknak az átszervezését igényli. Emellett össze kell hangolni az időbeosztást a tömegközlekedéssel és a családok mindennapi életével is.
Kapcsolódó cikkek
