Megtámadhatja a nemi szervet is! (Forrás: Getty Images)
A nőgyógyászoknak tisztában kell lenniük a ritka, úgynevezett „húsevő” fertőzések jeleivel – figyelmeztetnek az orvosok –, mert ezek a veszélyes fertőzések olykor a szeméremtestet is megtámadhatják.
Húsevő fertőzésre figyelmeztetnek
Az április 8-án a BMJ Case Reports folyóiratban megjelent új esettanulmányban brit orvosok három olyan beteget ismertetnek, akiknél a szeméremtestet érintő nekrotizáló fasciitist diagnosztizáltak. A vulva, vagyis a szeméremtest a női külső nemi szerveket foglalja magában, például a nagy- és kisajkakat.
„A nekrotizáló fasciitis (NF), más néven húsevő betegség akkor alakulhat ki, amikor bizonyos baktériumok egy seben keresztül bejutnak a bőrbe – például vágás, horzsolás, égés, műtéti seb vagy akár rovarcsípés útján” – mondta a Live Science-nek Bill Sullivan, az indianai egyetem mikrobiológia és immunológia professzora. „Az NF bárhol kialakulhat, ahol a bőr vagy a szövetek sérülnek, beleértve a nemi szerveket is.”
Nekrotizáló fasciitis esetén a baktériumok behatolnak a fasciába, vagyis abba a kötőszövetes rétegbe, amely az izmokat, idegeket, zsírszövetet és ereket veszi körül. A fertőzés gyorsan szövetelhalást, vagyis nekrózist okoz, és rendkívül gyorsan terjed a szervezetben.
A szeméremtest is érintett lehet!
Az esettanulmány szerzői, akik az angliai Shrewsbury and Telford Hospital munkatársai, azért osztották meg ezt a három esetet, hogy felhívják más nőgyógyászok figyelmét arra: a nekrotizáló fasciitis a szeméremtestet is érintheti.
A kutatók megjegyezték, hogy kórházukban az elmúlt években jelentősen megnőtt a húsevő fertőzések száma: 2022 és 2024 között húsz esetet regisztráltak, miközben az azt megelőző tíz évben összesen csak tizennyolcat jelentettek. Emellett több európai uniós országban és az Egyesült Államokban is emelkedett az invazív A csoportú streptococcus-fertőzések száma – ez a fertőzés nekrotizáló fasciitishez vezethet.
Gyors kezelés szükséges
Ha a fertőzés valóban gyakoribbá válik, az orvosoknak tisztában kell lenniük a gyors kezelés fontosságával – hangsúlyozták az esettanulmány szerzői.
„Ez egy rendkívül agresszív fertőzés, amely 24–48 órán belül életveszélyes állapothoz vezethet” – mondta Sullivan. „Miután ezek a baktériumok bejutnak a bőrbe, erős toxinokat termelnek, amelyek gyors szövetpusztulást idéznek elő, feloldva az izmokat, az idegeket és az ereket.”
Sullivan szerint a fertőzött testrészek vérellátásának romlása megnehezíti a nekrotizáló fasciitis antibiotikumos kezelését; bizonyos esetekben a fertőzött szöveteket sebészileg el kell távolítani a szervezetből. Ráadásul, ha a baktériumok bekerülnek a véráramba, szepszist – vagyis az egész szervezetet érintő, veszélyes immunreakciót – okozhatnak, ami szervleálláshoz és halálhoz vezethet.
A tanulmányban az orvosok két olyan beteg esetét ismertették, akik a sürgősségi osztályra kerültek a szeméremtest nekrotizáló fasciitise miatt, valamint egy harmadik páciensét, akinél a fertőzés egy műtéti seb elfertőződése után alakult ki.
Halált okozhat
Az első beteg egy apró foltra lett figyelmes a szeméremdombján – vagyis a szeméremcsont felett található zsírszövetes területen. Először a háziorvosát kereste fel, aki antibiotikumot írt fel számára. Az elváltozás azonban az elkövetkező öt nap során tovább romlott, és végül nekrotizáló fasciitis alakult ki, amely átterjedt a nagyajkakra, a bal csípőre és az alhasra is.
A sürgősségi osztályon a fertőzött szöveteket sebészileg eltávolították, ám „az intenzív osztályos kezelés ellenére, amelyet a szervezetet érintő fertőzés miatt alkalmaztak”, a beteg mindössze 28 órával a diagnózis felállítása után szepszis következtében meghalt.
A második beteg egy a nagyajkán lévő csomó miatt érkezett a sürgősségire, amelyről kiderült, hogy elfertőződött tályog. A következő 12 órában a nagyajkak felső harmada a nekrotizáló fasciitis miatt roncsolódni kezdett. A fertőzés megfékezéséhez végül háromszor kellett sebészileg eltávolítani az elhalt szöveteket, ezt követően pedig rekonstrukciós műtétet végeztek az elvesztett szövetek pótlására. „A seb azóta szépen begyógyult” – jegyezték meg az orvosai.
A harmadik páciensnél a nekrotizáló fasciitis egy műtéti seb elfertőződése után alakult ki; a beteg korábban méhmióma miatt méheltávolításon esett át. Ő végül túlélte a fertőzést, miután a fertőzött szöveteket műtéttel eltávolították, és széles spektrumú antibiotikum-kezelést kapott.
Szerencsére nem gyakori
„Az NF nagyon ritka” – magyarázta Sullivan –, „és leggyakrabban olyan embereknél alakul ki, akiknek az immunrendszerét valamilyen betegség, például cukorbetegség vagy daganatos megbetegedés gyengíti.” Az Egyesült Államokban évente becslések szerint 700–1200 esetet regisztrálnak. Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 500 esetet jelentenek, ami 100 ezer emberre vetítve 0,4–0,53 esetet jelent – jegyezték meg az esettanulmány szerzői.
A hüvelyt érintő nekrotizáló fasciitis még ennél is ritkább, mivel az embereknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki bőrsérülések a test szabadabban lévő részein.
„A hüvelyi NF kialakulhat durva szex, piercing, illetve kozmetikai vagy sebészeti beavatkozások következtében is. A halálozási aránya pedig elérheti az 50 százalékot” – mondta Sullivan.
Az esettanulmány szerzői arra figyelmeztették a nőgyógyászokat, hogy fokozottan figyeljenek minden olyan fertőzéses jelre, amely nekrotizáló fasciitishez vezethet, és hangsúlyozták azt is, hogy a kezelés során „az idő kulcsfontosságú”.
„A hüvelyi NF bizonyos szempontból veszélyesebb lehet, mert nehezebb időben diagnosztizálni. Előfordulhat, hogy a nőgyógyászok nem gondolnak elsőként NF-re, és a fertőzés terjedésének megállításához, illetve az elhalt szövetek eltávolításához szükséges sebészeti beavatkozások is korlátozottabbak lehetnek. A betegség gyors felismerése kulcsfontosságú a betegek életének megmentésében. A késlekedő diagnózis késlekedő kezelést eredményezhet, ami növeli a szepszis és a halál kockázatát” – összegezte Sullivan.
Kapcsolódó cikkek
