Az őssejtek olyan nem specializálódott sejtek, amelyekből különböző szövetek sejtjei származhatnak. A köldökzsinórvér őssejtjei képesek arra, hogy például a csontvelőt, a vért és az immunrendszert alkotó fő sejtekké alakuljanak. Az utóbbi évtizedek felfedezése, hogy beültetésük számos rosszindulatú betegség, súlyos vérszegénység, egyes immunhiányos állapotok, anyagcserezavarok esetén gyógyulást eredményezhet. Bár őssejtekhez nemcsak köldökvérből lehet hozzájutni, tény, hogy ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módja annak, hogy szert tegyünk rájuk. Ma már Magyarországon is általános, hogy a szülők egy ezzel foglalkozó céget bíznak meg a köldökvér tárolásával. Ha a kicsiről kiderülne, hogy a fent említett betegségek egyikében szenved, így rendelkezésre áll a gyógyító köldökvér. Ennek természetesen nagyon kicsi az esélye. Az viszont minden esetben felmerül, hogy a születés pillanatában nincs-e szüksége a babának a köldökzsinórban lévő vérre.
Gyengéd köldökvérlevétel?
Hiszen számtalanszor halljuk, olvassuk, hogy ha az orvos csak a lüktetés megszűnése után vágja el a köldökzsinórt, akkor akár egy deciliter vérrel is több juthat be a baba vérkeringésébe, és ez a közel 100 gramm az átlagosan 3500 gramm súlyú újszülöttnél komoly mennyiségnek számít. Ha pedig ennél kisebb babáról van szó, mondjuk, egykilós koraszülöttről, akkor ez akár súlyának egytizede is lehet! Neki nem lenne akkor és ott nagyobb szüksége erre a vérmennyiségre? – kérdeztük szakértőnket, Dr. Tidrenczel Zsolt szülész-nőgyógyászt.
– Én úgy csinálom, hogy ide is, oda is jusson elegendő vér. A szabályok szerint a baba megszületése után és a méhlepény világra jötte előtt kell megtörténnie a mintavételnek. Tény, hogy így valóban kicsit hamarabb kell leszorítani a köldökzsinórt, mint egyébként tennénk. De az a vérmennyiség, amivel így kevesebb jut a gyerek testébe, érett újszülöttnél nem okoz gondot. A koraszülötteknél más a helyzet, mert ott minden gramm számítana, de a gyakorlatban az ilyen szüléseknél soha nincs idő arra, hogy megvárjuk, amíg a köldökzsinór már nem lüktet. Ilyen esetekben nagyon fontos, hogy a babát mihamarabb ellássák, gyakran szükség van lélegeztetésre is, tehát szükségszerű a köldökzsinór korai elvágása. Vagyis ebben az esetben ugyan elvileg valóban jó lenne, ha az a vérmennyiség a baba vérkeringésébe kerülne, de mivel gyakorlatilag erre soha nincs idő, itt sem számít kockázati tényezőnek, ha levesszük a mintát.
Ígéretek korlátlan mennyiségben
A legfőbb kérdés azonban az, hogy mire is lehet ezt a levett mintát felhasználni. Némely cég csodás ígéretekkel kecsegteti a vásárlókat, hiszen az egészség nagy kincs, és a legtöbb szülő erején felül megtenne mindent gyermekéért, ám az ígéreteket egyelőre csak igen kis számú kísérlet támasztja alá. Az szóban forgó beavatkozásokegy részét Magyarországon még nem is végzik. Nálunk elsősorban a gyermekkori leukémia, egyes rosszindulatú daganatok, csontvelő-elégtelenség és néhány veleszületett betegség gyógyításában használnak őssejteket. Saját köldökvérőssejtek visszaadására eddig még nem volt szükség, azonban számos esetben kaptak őssejteket a rászorulók a nagy európai közösségi őssejtbankokból. Azt a tényt pedig senki nem szokta reklámozni, hogy a szervezet egész életében termel őssejteket, és ezeket ki is lehet nyerni belőle. Tehát nincs olyan, hogy egyetlen esély, meg hogy aki nem költ erre most százezreket, az megvonja gyerekétől az egyetlen esetleges lehetőségét a gyógyulásra. Tény, hogy a köldökvérből a legegyszerűbb és leggyorsabb a mintavétel, de tudni kell azt is, hogy bizonyos öröklött betegségek esetén a saját őssejtek nem is használhatók fel, mert tartalmazzák azt a genetikai eredetű hibát, amely a gondot okozza.
Korlátozott valóság
Kísérletek persze világszerte folynak, és mindenki azt mondja, hogy komoly lehetőségek rejlenek az őssejtekben. Milyen jó lenne például, ha az oxigénhiányos babák agyszövetét újra lehetne “építeni” a visszakapott őssejtek segítségével. Ezek csodás feltételezések, de az eljárások, bármit is írnak a bulvárlapok, még kísérleti szakaszban vannak. Tehát hiába veszik le a gyerek köldökvérét, és hiába derül ki, hogy esetleg gond van a kicsivel – még nincs meg a megfelelő technikai háttér, hogy a sejteket visszakaphassa. Mert nem elég az, ha egyszerűen belecsepegtetik az emberbe az őssejteket, hiszen ez csak egyszerű vérátömlesztés lenne. Meg kell valahogyan “mondani” az őssejteknek, hogy mivé alakuljanak át, hová menjenek és mit csináljanak. Ezt a sejtszintű irányítást még nem ismerjük, ezért az őssejtterápia alkalmazásához még nagyon sok kutatómunkára van szükség. Az elmúlt tizenöt évben nem történt meg az igazi áttörés.
Tények
– Lányoknál több a köldökvérből kinyerhető őssejt, mint a fiúknál.
– Őssejtet 1970-ben használtak fel legelőször leukémia elleni kezelésnél.
– Eddig világszerte 7000 alkalommal gyógyítottak köldökvérrel.
– Magyarországon még soha egyetlen pénzért vett és magánbankba tett mintát nem hívtak vissza és nem használtak fel.
– Hazánkban évente tíz-húsz leukémiás gyerek kap más emberektől származó őssejteket, amelyeket nagy európai őssejtbankokból szereznek be a kórházak.
A köldökvér felhasználásának előnyei:
– a köldökvér levétele gyors és fájdalommentes;
– a köldökvérből kivett őssejtek nagyon fiatalok – legfeljebb 9 hónaposak;
– a saját őssejteknél kisebb a kilökődés veszélye, toleránsabb vele a szervezet.
A köldökvér felhasználásának korlátai:
– A köldökvérből viszonylag kevés, 60-100 milliliter vér nyerhető. Ez körülbelül 20 kilós testsúlyig elegendő.
– Egy adag köldökvér egyetlen kezelésre elég.
– Genetikai eredetű betegségek esetén már az őssejtben is megvan az a DNS-eltérés, ami a gondot okozza, így ezekben az esetekben a saját őssejt később sem használható fel.
És mi van Kínában?
Bár nagyon drága, ráadásul nincs egyértelmű bizonyíték a hatásosságára, nagyon sokan vándorolnak Kínába afféle utolsó esélyként őssejtterápiás kezelésekre. Itt nagyszámú kezelést végeznek – ám a tudományos világ erről igen keveset tud, mert nincsenek róla egyértelmű tudományos vizsgálatok, publikációk. A tapasztalatok szerint a kezelés kockázatos, hiszen itt szinte kizárólag kínai őssejteket használnak fel, és ezek jelentősen eltérnek az európai génállománytól, ezért nagy a kilökődés veszélye. Na és hogy használ-e? Igazán áttörő, csodaszámba menő gyógyulásról a szakemberek nem tudnak, de apróbb javulások valóban előfordulnak. Bizonyos betegségeknél, bénulásoknál gyakran már ez is maga a csoda.
További információ: www.ossejt.lap.hu
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
