Terhesség

Nagy ultrahangkalauz

Egész Európában sehol sem végeznek annyi ultrahangvizsgálatot, mint Magyarországon. Mit várhatunk tőle? Emlékezetes, izgalmas és szívmelengető pillanatokat, megnyugvást, vagy szorongást a rossz eredmények miatt?
2008. Március 28.

Az ultrahang alapjában véve nem babamozi, nem arra való, hogy csak úgy ok nélkül kíváncsiskodjunk, kire is fog majd hasonlítani a pocaklakó. Ennek ellenére úgy tűnik, jelenleg semmi sem szól az ellen, hogy mégis elmenjünk legalább egy olyan “fizetős” vizsgálatra is, amelynek az állapotfelmérésen kívül kifejezetten a gyönyörködés a célja. Persze azt, hogy a baba egészséges, nem lehet elégszer hallani! Amikor ezt kimondja a vizsgáló, minden kismama arca felderül. A technika pedig olyan elképesztő fejlődésen ment keresztül, hogy valóban rengeteg apró részletet megtudhatunk a babáról már születése előtt. Továbbra sincs bizonyíték arra, hogy ez ártalmas volna a magzatra, de azért bizonyos korlátokat figyelembe kell venni: folyamatosan, hosszabb ideig nem szabad ultrahangozni a babát, mert felmelegedhet a magzatvíz, és ez kellemetlen lehet a picinek. Ha jól látszik, akkor elég tíz perc is, ha fedezékbe vonul, előbb elő kell csalogatni onnan. Ennek leghatásosabb módja, ha a vizsgálat miatt aggódó anyukája is megnyugszik, simogatja a hasát, és az apa vagy a testvér is beszél a magzathoz. Ennek szinte azonnal látszik az eredménye a képernyőn, a magzattal ugyanis lehet beszélni! A testvéreknek egyébként néha egészen találó megállapításaik vannak. Egy kisfiú például így kiáltott fel, amikor meglátta kistestvére szépen kirajzolódó gerincét a monitoron: anya, cipzár van a hasadban?

A “nulladik”

A negyedik héttől már észlelhető ultrahanggal a terhesség. Ekkor még csak a megvastagodott méhnyálkahártya látszik, az ötödik héten már a petezsák is, a hatodikon a beágyazódott petezsák. Az ötödik-hatodik hét között már a szívműködés is megjelenik. Ekkor hüvelyi ultrahangvizsgálattal kaphatunk pontosabb eredményt, de szűrővizsgálatot még nem végeznek. Arra kíváncsiak, hogy méhen belül fejlődik-e a terhesség, egy vagy több babáról van-e szó, a méhen nem látható-e valamilyen rendellenesség (például mióma, osztott üregű méh), és hogy az embrió fejlettsége hány hetes terhességnek felel meg. Az ultrahang és a menstruáció szerint számított időpontok nem mindig egyeznek, plusz-mínusz egy-két hét eltérés előfordulhat.

Az “első”

A 11. és 14. hét között lehet elvégezni. A 12. hét az ideális a Down-kór előszűrő vizsgálatára (lásd a tarkóredőről, orrcsontról és a belekről írottakat), másrészt ilyenkor megállapítható, hogy épek-e a végtagok, a koponya, záródik-e a hasfal. Megmérik a magzat pontos méreteit, főbb csontjainak hosszúságát. A hossza az úgynevezett CRL-érték, vagyis a feje búbjától a popsijáig mért távolság. Egyébként a 16. hétig látszik egészben a monitoron a magzat, ezután már csak részleteket láthatunk belőle: például az arcát, a lábacskáját.

A “második”

A 18-20. héten már az AFP-eredmény ismeretében végzik a genetikai szűrővizsgálatot. Megmérik a magzat pontos méreteit, meggyőződnek arról, hogy zárt-e a gerinc, a végtagcsontok megfelelően fejlődnek-e, nincs-e szervi elváltozás a vesében, gyomorban, szívben, rekeszizomnál, az agyban. Az esetleges ajakhasadék látható. Megítélhető a magzatvíz mennyisége is, de ez nagyban függ a pillanatnyi állapottól, a vizsgáló jártasságától és például attól is, hogy volt-e a kismamának magzatvízvizsgálata (ultrahang vezérlés mellett tűvel mintát vesznek a magzatvízből), azután ugyanis egy ideig több a víz a szokásosnál. A túlságosan sok víz fertőzésre, cukorbetegségre vagy valamilyen záródási rendellenességre, szívfejlődési zavarra utalhat, míg a kevés arra, hogy a magzatvíz körforgásával, keringésével vannak gondok a belek vagy a húgyutak rendellenessége miatt. Előfordul, hogy a méhlepény ekkor még kedvezőtlenül helyezkedik el, mert érinti vagy fedi a belső méhszájat, de ez még sokat változhat a terhesség végéig. Ezen a vizsgálaton a szülés várható időpontját is meg lehet becsülni a baba méretei alapján. Ha a kismamának volt már vetélése, hüvelyi ultrahangvizsgálattal ellenőrizhető, hogy a belső méhszáj zárt-e.

A “harmadik”

Ekkor a magzat fejlődésének és a magzatvíz mennyiségének megítélésén van a hangsúly. Már szembetűnő lehet, ha elmarad a növekedésben. A méhlepény általában egyes érettségi fokú, ez a normális. Dohányzás, vérnyomásprobléma, cukorbetegség esetén rendszerint meszesebb a lepény, ilyenkor kettes, hármas fokozatú is lehet. Ha a vizsgáló ezt látja, áramlásmérést (flowmetriát) is végez, így ellenőrzi, hogy a köldökzsinóron keresztül megfelelő-e a magzat vér-és oxigénellátása. Megnézik a baba fekvését is, de ez még sokat változhat a szülésig, akár fronthatásra is.

A “negyedik”

A szülés előtti utolsó vizsgálaton, a 36. hét körül meghatározzák a magzat fekvését, várható súlyát, a szülés valószínű időpontját. Nem felesleges a korábbi császármetszés hegvonalának alapos vizsgálata nagyon telt hólyag mellett, mert így felfedezhetők az esetleg hegszétválásra utaló jelek, vagy épp az ellenkezője, hogy a heg rendben van, természetes szülés is következhet. Ismét sor kerülhet áramlásmérésre, ha arra gyanakszik az orvos, hogy a magzat ellátása már nem megfelelő.

Ki fizeti a vizsgálatokat?

A négy alapvizsgálat a terhesgondozáson a társadalombiztosítás terhére történik, vagyis nem kell érte külön fizetni. Magánrendelők esetében (a 4D rendelők többsége ilyen), ha a kismamának van egészségpénztári tagsága, feltétlenül rá kell kérdezni, hogy a választott rendelő kapcsolatban áll-e a pénztárral, mert ha igen, kérheti a vizsgálati díj (alkalmanként 10 000-14 000 Ft) egy részének visszatérítését.

Szaktanácsadónk tapasztalata

– A vizsgálatok során a kismama sokszor nem is a képernyőt nézi, hanem a szememet. Azt nézik, mosolygok-e, vagy elkomorul az arcom. Szörnyű szorongást okoz az aggodalom, hogy a babával esetleg nincs rendben valami. A kórházban a terhesgondozás során végzett rutinvizsgálaton néha igencsak ráijesztenek a kismamára, egy-egy röviden odavetett, esetleg csak írásban közölt eredménnyel. Naponta érkeznek hozzánk ilyen problémával. Az alapos ultrahangvizsgálatból aztán szerencsére az esetek többségében kiderül, hogy felesleges volt az aggodalom – meséli Győrfi Mátyás.

Amitől meg szoktunk ijedni

A tarkóredő (vagy nyaki redő) vastagsága

A 11-14. hét között vizsgálható, jól mérhető adat, bár eltérések jócskán előfordulnak a különböző vizsgáló személyek mérési technikái és a különböző géptípusok képfelbontása miatt. Ha a redő vastagabb 3-4 milliméternél, fokozott a Down-kór kockázata a magzatnál. Van, aki már 2,5 milliméternél is genetikai vizsgálatot javasol a kismamának. A mért érték azonban nem százszázalékos eredmény! Ennél jóval magasabb értéknél is lehet egészséges a magzat, míg végül Down-kórosnak bizonyuló magzatnál is lehet teljesen normális méretű a nyaki redő.

Látszik-e az orrcsont?

Nehezebben látható, mint a tarkóredő, de tény, hogy Down-kóros magzatoknál sokszor nem látható még az orrcsont a 11. és a 14. hét között. Ez azonban csak egy jel a sok közül, amely önmagában nem ok az aggodalomra, hiszen előfordul, hogy a magzat egyszerűen úgy fekszik, hogy nem látszik az orrcsontja, pedig van, és fordítva is igaz, jól látható orrcsonttal is lehet Down-kóros.

Különös belek

A hiperechogén beleket szintén a Down-kór jeleként tartják számon, s igen gyakran fölösleges riadalmat keltenek vele. A kifejezés annyit jelent, hogy a belek ultrahangképe kiemelkedik a környező szövetek közül. Ez azért van így, mert a belek teltek. Ez is csak egy állapot a sok közül, lehet, hogy délelőtt teltek, délután már üresek. Ha a teltség nagyjából állandó, keresni kell az okát. Nem csak Down-kór, hanem ürítési probléma is szóba jöhet, például zárt vagy hiányzó végbélnyílás.

Agyi ciszták

A terhesség során bármikor észlelheti a vizsgáló, de diagnosztikája fokozott körültekintést igényel. A második harmadban gyakran láthatóak ciszták, de ez átmeneti állapot, mindig felszívódnak, s a kontrollvizsgálaton általában nem látszik már semmi. Utalhat toxoplazma-fertőzésre is, ebben az esetben vérvizsgálattal állapíthatja meg az orvos, hogy tényleg erről van-e szó.

Vesetágulat a magzatnál

A 18-20. héten szokták észrevenni. Az egyszerű vesetágulattal nagyon ritkán van gond. Fiúknál gyakrabban látható, mint lányoknál, és születés után magától rendeződik. A vesekéregben látható ciszta már komolyabb eltérés, és további vizsgálatokat igényel.

Forrás: Kismama magazin