(Kép forrása: Getty Images)
Az első gyanújelek
A ciklusunk vége felé közeledve több jele is lehet annak, hogy úton van a baba. A hányinger, gyakori vizelési inger, mellfeszülés, fáradékonyság vagy hangulatingadozás gyanúra adhat okot, ahogyan a menstruáció elmaradása is.
Természetesen ezek nem feltétlenül jelentenek babát, – lehetnek a PMS tünetei is – ahogyan a menzesz késése sem bizonyíték. Utóbbi hormonális betegségre, esetleg szervi elváltozásra is utalhat.
Habár az otthon elvégezhető terhességi tesztek ma már elég megbízhatóak, és több olyan extra érzékenységű is van a piacon, ami azt ígéri, hogy az esedékes menstruáció előtt akár már 6 nappal kimutatja a várandósságot, érdemes megvárni a teszteléssel a vérzés kimaradását. Annál is inkább, mert nem mindenkinek van tankönyvi ciklusa. Előfordulhat, hogy nem pont a ciklus közepén volt az ovuláció, emiatt pedig a megtermékenyülés is később történt meg.
A terhesség bizonyítása
A vizeletből nyert eredmény olykor fals eredmény hozhat, ennél biztosabb a vérvétel, ami szintén a hCG hormon szintjét vizsgálja. Ennek értéke nagyjából kétnaponta duplázódik a várandósság során, ugyanakkor nem derül ki például, hogy jó helyen, méhen belül tapadt-e meg a megtermékenyített petesejt. Teljes bizonyosságot az orvosi vizsgálat adhat, ennek időzítésére azonban érdemes odafigyelni.
Mikor menjünk nőgyógyászhoz?
A pozitív terhességi teszt után nem érdemes azonnal szaladni az orvoshoz, mert ilyen korai stádiumban valószínűleg még ő sem fog sok mindent látni. Vérzés, korábbi vetélés vagy egyéb panasz híján, elég, ha a menstruáció elmaradása után 2-3 héttel látogatjuk csak meg a nőgyógyászunkat.
Mi történik az első vizsgálaton?
A terhesség tényleges megállapítását megelőzi az adminisztráció, amikor a szakorvos kikérdez a ciklusodról, az utolsó menstruációd első napjáról, – amiből aztán megbecsülik a szülés várható idejét is – és a kórelőzményekről (korábbi terhesség, vetélés, abortusz).
A fizikális vizsgálat során óvatosan ellenőrzi a méh és a méhnyak állapotát. A terhesség korai szakaszában már észlelhetők bizonyos jellegzetes változások: a méh állománya megpuhul, mérete pedig enyhén megnövekedhet. Ezután hüvelyi ultrahang vizsgálattal ellenőrzi, hogy hol tart a terhesség és méhen belül helyezkedik-e el.
A terhesség nagyon korai fázisában, a 4-5. hetében még csak petezsák mutatható ki, benne az embrió még nem látható. A petezsákon belüli szikhólyag megjelenése már egyértelműen igazolhatja a méhen belüli terhességet. Ha a 6. hét után történik a vizsgálat, a petezsákban már nagy valószínűséggel látható az embrió, melynek szívműködése is észrevehető, vagy hallható.
Az első 10 hétben az ultrahangvizsgálatot leggyakrabban hüvelyen keresztül végzik, mert így részletesebb képet lát az orvos a magzatról. Ezt követően már hasi ultrahang segítségével tájékozódik a magzat állapotáról.
Kapcsolódó cikkek
