Terhesség

Ultrahangvizsgálatok

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb változása, hogy pontosan nyomon követhetjük magzatunk fejlődését. Mire figyel az orvos az ultrahangvizsgálatok során? Mit él át az anya és a kisbaba?
2007. Szeptember 02.

Mi az ultrahang?

Az eljárás lényege, hogy a vizsgálófej hanghullámokat bocsát ki, amelyeket a különböző szövetek különböző mértékben nyelnek el, illetve vernek vissza. Mindez a számítógép segítségével kétdimenziós képként jeleníthető meg. Az ultrahangfelvétel fekete árnyai a folyadékot mutatják, minden más képlet többé-kevésbé világos felületet ad.

A 4D technológia esetében a készülék nem egy, hanem sok síkot tapogat le gyors egymásutánban. A kétdimenziós képeket a számítógép alakítja háromdimenzióssá. A negyedik dimenzió az idő, ugyanis mindez folyamatosan, mozgóképként látható. A mozgás a számítógépen megállítható, és az így kapott három térdimenziós kép tetszés szerint forgatható.

Három ultrahangvizsgálatot végeznek el a terhesség folyamán az új, 2014-es terhesgondozási szabályok megváltozása óta. Ezek a következők:

Első trimeszter: 11-13.hét

Az orvos ilyenkor azt kéri, hogy teli hólyaggal jelenjen meg az anya, hogy a hólyag megemelje a méhtestet, így jobban látni a babát. A szonográfus síkosító géllel keni be a bőrt, hogy a has felszínén könnyebben tudja mozgatni az érzékelőfejet.

Mi látható ekkor?

Az orvos már meg tudja mondani, hány magzatot hord az anya a szíve alatt, pontosítja a terminus napját.A betöltött 11. hét utáni időszakban már kialakulnak a végtagok, záródik a hasfal, így ezek nagyobb rendellenességei (végtaghiány), valamint a mellkas-, illetve a nagyobb koponyazáródási rendellenességek is kiszűrhetők.

A tarkóredőmérést szintén a 11. és a 13. hét között, minden kismamánál kötelezően és ingyenesen elvégzik.

Ha a magzat tarkójánál a szokásosnál több folyadék gyűlik össze, az rendellenességre utal. A megvastagodott tarkóredő elsősorban Down-kór gyanújele lehet, de egyéb kromoszóma-rendellenességre, így Turner-szindrómára is utalhat. Ezenkívül kromoszóma-rendellenesség nélkül is előfordulhat a nyirokkeringésnek olyan zavara, melynek következtében megvastagodik a tarkóredő (cisztikus higróma).

A tarkóredőmérés önmagában nem teljesen megbízható. Vérvizsgálattal (integrált teszttel) kombinálva azonban már 95 százalékos biztonsággal kimutatja a problémát.

Ha százszázalékos eredményt szeretnénk, azt korionboholy-vizsgálattal vagy amniocentézissel érhetjük el. De ezeknek a beavatkozásoknak egyszázalékos a vetélési kockázatuk.

Második trimeszter: 18-20. hét

A genetikai ultrahangvizsgálat néhány ritkán előforduló rendellenesség kiszűrésére alkalmas. Ilyen az anenkefália (agyhiány), a hasi eltérések, a nyitott gerinc, a veseproblémák, egyes esetekben a sérv, a szívfejlődési rendellenességek.

Ha az orvos valamilyen problémát észlel, a diagnózist követően többféle megoldást ajánlhat.

Vannak eltérések, melyek csak sorozatos ultrahangvizsgálattal végzett megfigyelést tesznek szükségessé (vesemedence-tágulat, agykamratágulat, hólyagtágulat).

Bizonyos állapotok méhen belüli kezeléssel javíthatók, legalább addig a terhességi korig, amíg a magzat már nagy biztonsággal kiemelhető a méhből (méhen belüli vérszegénység kezelése méhen belüli transzfúzióval, a megnagyobbodott hólyag “megcsapolása”, a hasűri folyadék lebocsátása, a magzatvíz pótlása). Ezek a beavatkozások akár ismételten is elvégezhetők, persze az előnyök és hátrányok gondos mérlegelés után. A döntést több szakemberből álló orvoscsoport hozza meg. Léteznek kísérleti jelleggel végzett méhen belüli beavatkozások is. Előfordulnak olyan méhen belül felismert állapotok, melyek gondos nyomon követés után a magzat megszületését követően sikeresen műthetők (egyes szívfejlődési rendellenességek, agykamratágulat, nyitott gerinc és a nyitott hasfal bizonyos esetei).

Nagyon ritkán előfordulnak olyan súlyos elváltozások, melyek a méhen kívüli élettel nem egyeztethetők össze, ilyenkor (orvosi tanácsra, de a szülők döntése alapján) a terhesség befejezése válik indokolttá.

Mi látható ekkor?

A belső szervek részletei is észlelhetők. Az orvos többnyire meg tudja mondani a baba nemét is.

Harmadik trimeszter: 30-32 hét

Megeshet, hogy a korábbi vizsgálatok alapján kétségek merülnek fel a magzat állapotát illetően, ilyenkor több ultrahangvizsgálatra is szükség lehet.

Indokolt az ismételt ellenőrzés, ha bizonytalan a baba mérete, elhelyezkedése, vérkeringése, ha kérdéses a magzatvíz mennyisége, a lepény elhelyezkedése, érettsége és vérkeringése.

Gyakoribb ultrahang-ellenőrzés várható akkor is, ha az anyának magas a vérnyomása, gesztációs cukorbetegségben szenved, hüvelyi vérzést tapasztal, ikreket vár, vagy a baba mozgékonysága csökken.

4D UH – négydimenziós ultrahang

Az egyre ismertebb és elfogadottabb 4D ultrahangvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy a babát “élőben”, fényképszerűen lássuk. Ezt a vizsgálatot leginkább “randevúként” élik meg a szülők.A 4D ultrahangra a 24-32. hét a legalkalmasabb: ekkor már nemcsak egy pici, alaktalan karfiol látszik a magzatból, de még az egész baba belefér a képbe.

A módszernek a várandósság során elsősorban “látványértéke” van, ami persze nem elhanyagolható. Van, aki ennek hatására kezd el igazán kötődni a magzathoz. Természetesen számos (magzati és lepényi) elváltozás mértéke, elhelyezkedése, kiindulási pontja, környezethez való viszonya jobban megítélhető, így a gyermeksebész számára könnyebben bemutathatóvá tehet egyes rendellenességeket (ajak- és szájpadhasadék, koponyaűri ciszta, a hasfal, illetve a gerinc záródási rendellenességei esetén).

Fáj-e az ultrahang?

Nem, de a hüvelyi vizsgálat nem túl kényelmes, és teli hólyaggal üldögélni szintén elég rémes – ha sokat kell várni.

Bejöhet a partnerem?

Ha elég nagy a helyiség, természetesen jelen lehet bárki, akit az anya maga mellett szeretne tudni. Az egész rokonság azért nem fér be.

Árt-e a babának?

Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy ártana, de arra sem, hogy hosszú távon semmilyen ártalmat nem okoz. Éppen ezért a nemzetközi ajánlások kizárólag diagnosztikai célból javasolják.

Kapok-e képet, felvételt?

Magánrendelőben természetes, hogy a képernyőn látottakról videofelvétel vagy nyomtatott kép készül. A kórházakban erre nincs mindenütt lehetőség.

Kinga és az ikrek esete

Nagyon vártunk már egy kislányra a két fiú után, ezért a pozitív teszt után azonnal el akartam menni az orvosomhoz, de ő szabadságon volt.Egy másik nőgyógyászhoz mentem végül, aki viszont nem látott semmit az ultrahangvizsgálaton, sőt még rám is ijesztett, hogy esetleg méhen kívüli a terhesség, majd jöjjek vissza egy-két hét múlva. Alig vártam, hogy az orvosom visszaérkezzen a nyaralásból. És ott ért a nagy hír: ketten vannak bent. Azonnal hívtam a férjem! Az egyik magzat 11,7 milliméter, a másik 9, de az egyik petezsák feleakkora volt, mint a másik.

A 13. hétig várnunk kellett az újabb vizsgálatra. Így, hogy már tudtunk mindkettejükről, egyiket sem akartuk elveszíteni, de nem tehettünk semmit. Vártunk hát, folytattuk az életet, dolgoztam, és próbáltunk hozzászokni a gondolathoz, hogy ezentúl hatan leszünk.

És eljött a nagy nap! Láttuk, hogy mindketten ott lubickolnak a magzatvízben, már 49 és 55 milliméteresen.

A 19. héten végezték el a “genetikai” ultrahangvizsgálatot, és mindent rendben találtak.

A 20. héten pedig elmentünk a háromdimenziós ultrahangvizsgálatra, ahol már láttuk is a kis manókat, bár olyan élénken mozogtak, hogy nem tudtuk eldönteni, melyik ficánkol éppen.

Ekkor kórházat váltottam, mert félő volt, hogy koraszülöttek lesznek vagy kis súlyúak – ebben az esetben helyesebb klinikán szülni -, és nem akartam teljesen ismeretlen körülmények közé kerülni.

Az ikerterhesség tényét igazából nem kezelték különlegesen, sőt kevesebb ultrahangvizsgálat volt, mint amire számítottam: az egyik a 28., a másik pedig a 32. héten. Mindkét esetben megnézték a kicsik szívműködését, fekvését, a lepény tapadását, a babák fejlődését és a magzatvíz mennyiségét. A 28. héten ez egyik baba medencevégű fekvésben volt, a másik pedig harántfekvésben. Itt már beszélgettünk a szülésről is. Az orvos annyit mondott, ha most kellene szülni, akkor biztos császár lenne, de várjunk még. Aztán a 36. héten jöttek a jóslófájások, addigra mindketten fejvégűen helyezkedtek el, így nem volt kétséges, hogy természetes úton szülünk. Mondhatom, hogy ez a szülés volt életem egyik legszebb emléke.

Rohrböck Kinga (33)

Szaktanácsadó: Dr. Bábinszky Ágota szülész-nőgyógyász szakorvos

Kapcsolódó cikkeink:

  • Veszélyes-e az ultrahangvizsgálat?
  • Ultrahangvizsgálatok 2, 3 és 4D-ben
  • 4D vagy 5D ultrahangra készülsz? Íme pár hasznos tipp!
  • Forrás: Kismama magazin