- Márton-napon a hagyomány szerint tilos volt mosni, teregetni és takarítani
- A legismertebb szokások közé tartozik a libaevés, az újbor kóstolása és az időjóslás.
- A lámpás felvonulás és a közös családi programok ma is népszerű részei november 11-ének.
Szép eleme a Márton-napnak a lámpás felvonulás (Forrás: Getty Images)
Miért éppen liba?
Márton-nap Szent Márton, Tours püspökének emléknapja. A hagyomány szerint Márton a mai Szombathely területén, az egykori Savariában született a 4. században. Már fiatalon kitűnt segítőkészségével: egy hideg téli estén például a köpenyét kettévágta, és egyik felét egy didergő koldusnak adta.
A libákhoz egy másik, kedvesen mulatságos legenda kapcsolja a nevét. Amikor Mártont püspökké akarták választani, ő szerénységből nem vágyott erre a tisztségre, ezért egy libaólban próbált elrejtőzni. A hangosan gágogó állatok azonban elárulták a rejtekhelyét, így végül megtalálták, és püspök lett belőle.
A Márton-napi libaevésnek azonban nem csak ez a történet az oka. Novemberre befejeződtek a mezőgazdasági munkák, és ilyenkor már levágták a nyár folyamán felhizlalt libákat is. A gazdasági év lezárását bőséges lakomákkal ünnepelték, és az újbor is ekkorra készült el. Márton napja ráadásul a karácsony előtti böjtöt megelőző utolsó nagy falatozások egyik időpontja volt.
3 dolog, amit a néphit szerint tilos volt Márton-napon
A néphagyomány szerint november 11-én bizonyos házimunkákat jobb volt elkerülni. Persze ma már nem kell attól tartanunk, hogy egy elfelejtett mosás miatt baj történik az állatokkal, de a régi hiedelmeket érdekes megismerni.
1. Mosni nem szabad
A hiedelem szerint aki Márton napján mosott, az a jószág pusztulását kockáztatta. Sok helyen ezért semmiképpen sem időzítették erre a napra a mosást.
2. Teregetni is tilos volt
A mosás mellett a ruhák kiteregetését is kerülni kellett. A néphit szerint ez is a jószágok megbetegedését okozhatta.
3. Takarítani sem ajánlott
A takarítás szintén tiltólistán szerepelt. Úgy tartották, hogy a ház körüli munkák ezen a napon szerencsétlenséget hozhatnak a háztájikra.
5 Márton-napi hagyomány, amelyet ma is érdemes követni
A tiltások mellett persze jóval több vidám szokás kapcsolódik november 11-éhez. Ezek közül több olyan is van, amelyet a gyerekekkel együtt is könnyedén feleleveníthetünk.
1. Együnk libát!
A legismertebb Márton-napi hagyomány természetesen a libalakoma. A népi mondás szerint:
„Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
A hagyományos ünnepi asztalra libaleves, libamáj, sült libacomb vagy libamel is kerülhetett, de a ludaskása, a sólet is sokak kedvence. A liba hátsó részéből, az úgynevezett püspökfalatból régen a papnak is küldtek egy darabot. Innen ered a ma is használt kifejezés.
A gyerekekkel akár egy közös libás vacsorát is szervezhetünk, és közben elmesélhetjük nekik, miért éppen ez a szárnyas lett az ünnep főszereplője. Márton-napra az éttermek is készülnek extra ajánlatokkal, ha tehetjük, érdemes megkóstolni azokat is.
2. Jósoljuk meg, milyen lesz a tél!
Régen a liba sült mellcsontjából próbálták megjósolni a következő hónapok időjárását. Ha a csont hosszú és fehér volt, havas telet vártak, ha viszont rövidnek és barnának látszott, sáros, enyhe időre számítottak. De csont nélkül is prognosztizáltak: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Vagyis, ha fagy, az ünnep enyhe lesz. Máshol úgy tartották, az aznapi idő lesz jellemző márciusban is.
Persze ezek inkább játékos népi időjóslások, mint valódi előrejelzések, de a gyerekeknek biztosan érdekes lehet megismerni, hogyan próbálták régen kifürkészni a természet titkait.
3. Kóstoljuk meg az újbort!
Márton-napra az ősszel szüretelt szőlőből készült újbor is eljutott abba az állapotra, hogy meg lehessen kóstolni. A hagyományos libavacsorát ezért gyakran az újborral való koccintás zárta. Ezt nevezték Márton poharának.
A gyerekek természetesen alkoholmentes itallal koccinthatnak: egy pohár musttal ők is emelhetik a poharukat az ünnepi asztalnál.
4. Készítsünk lámpást, és vonuljunk fel!
Ez talán az egyik legszebb Márton-napi hagyomány, különösen a kisgyerekes családok számára. Sok óvodában, iskolában és településen szerveznek novemberben esti felvonulásokat, amelyeken a gyerekek saját készítésű lámpásokkal indulnak útnak.
A szokás német nyelvterületről terjedt el, és Szent Márton jóságához, a koldusnak adott köpeny történetéhez kapcsolódik. A lámpások fénye a jó cselekedeteket és a mások felé forduló szeretetet jelképezi.
Otthon is készíthetünk papírból, befőttesüvegből vagy színes áttetsző lapokból lámpást. Egy elemes LED-mécsessel biztonságosan meg is világíthatjuk, és indulhatunk a közös esti sétára, amely során a gyerekek büszkén vihetik magukkal az alkotásaikat.
A felvonulásokon sok helyen Szent Márton és a koldus történetét is eljátsszák, így a gyerekek nemcsak egy szép programon vehetnek részt, hanem azt is megérthetik, miért fontos a segítségnyújtás.
5. Együnk lúdláb tortát – csak az élvezet kedvéért!
Ha már Márton-napés liba, akkor a desszert sem maradhat ki! A lúdláb torta természetesen nem régi Márton-napi népszokás, de a neve miatt remekül illik az ünnepi hangulathoz.
A klasszikus csokoládés, meggyes sütemény jó lezárása lehet a közös lakomának. Akár a gyerekekkel együtt is elkészíthetjük: a meggy kimagozásában, a hozzávalók kimérésében és a díszítésben is szívesen segítenek majd.
Márton-nap tehát remek alkalom arra, hogy ne csak a régi népszokásokat idézzük fel, hanem közös családi élményeket is teremtsünk. Egy kis libás vacsora, egy saját készítésű lámpás és egy esti séta máris különlegessé teheti november 11-ét.
Kapcsolódó cikkek
