Svédországban a második legmagasabb az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása a gyermekek körében, 100 000 gyermekből évente 40-et érint. Ez késztette a solnai Karolinska Institutet kutatóit arra, hogy elvégezzék az étrendnek a betegség kialakulásában betöltött szerepével kapcsolatos meglévő kutatások szisztematikus áttekintését és metaanalízisét.
Az 1-es típusú cukorbetegség egy krónikus betegség, amelyet a vérben lévő glükóz kórosan magas szintje jellemez. Általában gyermek- vagy serdülőkorban alakul ki, de felnőttkorban is megjelenhet. Az 1-es típusú cukorbetegség pontos oka ismeretlen, de a tudósok szerint a genetika és a környezeti tényezők szerepet játszanak benne.
“Azt eddig is tudtuk, hogy a genetikai hajlam összefügg a betegséggel, de a környezeti okokról korlátozottak az ismereteink, és így nem alakultak ki a betegséget megelőző stratégiák” – mondja a tanulmány vezetőszerzője, Anna-Maria Lampousi, a Karolinska Institutet Környezetgyógyászati Intézetének doktorandusza.
A kutatók 5935, orvosi folyóiratokban 2020 októberéig megjelent cikket és 96 tanulmányt vizsgáltak meg. Összesen 26 étrendi tényezőt értékeltek, köztük a szoptatást, a különböző ételekkel való ismerkedés idejét és a gyermekkori étrendet. A kutatások összefüggést találtak a hosszabb szoptatás illetve a gluténnel való későbbi ismerkedés és az 1-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázata között.
Azoknál a csecsemőknél, akiket legalább 6-12 hónapig szoptattak, 61%-kal alacsonyabb volt az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azoknál a csecsemőknél pedig, akik három-hat hónapos korukban ismerkedtek meg a gluténnel, 64%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki 1-es típusú cukorbetegség, mint azoknál, akik korábban ismerkedtek meg a gluténnel.
Eredményeink alátámasztják, hogy a hosszabb szoptatás és a gluténnel, tehéntejjel és gyümölcsökkel való későbbi ismerkedés csökkentheti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát- Anna-Maria Lampousi
Bár a kutatók nem vizsgálták az összefüggéseket magyarázó mechanizmusokat, korábbi kutatások kimutatták, hogy a hosszabb szoptatás általában pozitív hatással van a csecsemő immunrendszerére és bélrendszerének egészségére. Emellett egyes kísérleti tanulmányok szerint a glutén akadályozhatja az inzulin termelését, amely segít szabályozni a vércukorszintet.
Lindsey Shipley, IBCLC nem lepődött az eredményeken, a szoptatás és az 1-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázata közötti összefüggésen. “Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a szoptatott csecsemőknél sok más betegség, például az asztma, az elhízás, a fertőző betegségek és a hasmenés előfordulása is alacsonyabb. A szoptatás emellett segíti a bélrendszer egészséges fejlődését és felkészítését a későbbi élelmiszerek feldolgozására.”
A szoptatás talán a legtermészetesebb módja a baba táplálásának, de nem mindenkinek megy könnyen. “Nagyon sok szülőt láttam, akik túlterheltek és bizonytalanok a szoptatással kapcsolatban, pedig nagyon is szerette volna szoptatni” – mondja Shipley.
Shipley azt javasolja, hogy már a terhesség alatt a próbáljunk felkészülni a szoptatásra, és ha bármilyen kérdés vagy probléma merül fel, mindenképpen forduljunk szoptatási tanácsadóhoz.
(Cikk forrása: verywellfamily.com)
Kapcsolódó cikkek
