A csonttörés jellemzője, hogy a sérülés környékén erős duzzanat alakul ki, és a mozdítás heves fájdalommal jár. Helyezzük nyugalomba vagy rögzítsük a sérült testrészt, és vigyük baleseti sebészeti ügyeletre a gyereket, ahol előbb valószínűleg röntgent csinálnak, hogy meggyőződjenek a sérülés súlyosságáról, típusáról. Fontos tudni, hogy a gyerekeknél a röntgen nem mindig ad megbízható eredményt, ugyanis a csontvégeken vannak olyan állományok, ahol a növekedés zajlik, és ezek a területek nem adnak röntgen árnyékot. Ha nincs biztos eredmény, akkor szóba jöhet még ultrahang és MR vizsgálat is.
Csonttörés típusok
Gyermekkorban – a javarészt végtagokban található hosszú csöves csontokon- gyakori az ún. zöldgallytörés, ami azt jelenti, hogy a törés során a csont eltörik ugyan, de a rugalmas csonthártya nem szakad el, s ez összetartja a csontot. (Az elnevezés azért találó, mert a fiatal faág hasonlóképpen törik.)
Két fő típusa a törésnek a zárt és nyílt törés. A nyílt törés onnan ismerhető fel, hogy a csont átszakítja a bőr felszínét, ezzel szemben a zárt törés a bőrfelszín alatt “marad”. De mindkettőnél tapasztalható kóros mozgathatóság, végtag deformáció.
Ha bebizonyosodik a törés ténye, valószínűleg gipszsínnel rögzítik a sérült testrészt, amíg meg nem gyógyul.
>
Kezelés: Ha szükséges, adjunk neki fájdalomcsillapítót. A gipszet óvjuk a nedvességtől. A gipszet kikerülő, gondos fürdésre, tisztálkodásra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, mert a gipsz alá csorgó víz nagy mértékben hozzájárulhat a bőr száradásához, és diszkomfort érzéshez.
Házi gyógymódok: ha fekvőgipszet kap a gyerek, meséljünk neki, tegyünk az ágya mellé kirakós játékot, érdekes nézegetnivalókat. Az egész napos tévézést lehetőleg kerüljük. Ha már járkálhat, találjunk ki olyan programot, amely megmozgatja kicsit, mégsem jár újabb sérülés veszélyével.
Mikorra gyógyul? Általában hat hétig kell a gipszet a törött végtagon hagyni. Utána csak fokozatosan terheljük, gyógytornára is szükség lehet. Érdeklődjünk a lehetőségekről.
Hogyan előzzük meg?
Nem lehet eleget hangsúlyozni a megfelelő mennyiségű kálcium és a D-vitamin bevitelt, ami nemcsak gyermekkorban fontos, de felnőtt korban is. Kálciumban gazdag a tejtermékeken túl a szezámmag, mandula, mák, petrezselyem is, de a banán, bab, sóska, spenót is. Extra D-vitamin bevitelről a naposabb hónapokban, amikor többet tud a napon lenni a gyermek, nem kell gondoskodni.
A gyermekkorban történő megfelelő mennyiségű testmozgás sok szempontból fontos az egészség és testi, lelki fejlődés szempontjából. De a köztudott előnyein túl azt kevesen tudják, hogy növeli a csontsűrűséget, amely a későbbiek folyamán csökkenti a csonttörés kockázatát.
Gondoskodjunk a megelőzésről biztonsági intézkedésekkel is: ha biciklizik, görkorcsolyázik, gördeszkázik a gyerek, adjunk rá boka-, térd- és csuklóvédőt, esetleg bukósisakot. Ezek súlyos sérülésektől óvhatják meg!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
