Kisgyerek

Mindent a kéznek, semmit a szemnek

Könnyedén készíthetünk olyan játékot, amivel a tapintást fejleszthetjük. Még az is kiderülhet, hogy mi is fejlődhetünk...
2008. Január 22.

– Keressünk otthon különböző felületű anyagokat, például hullámpapírt, bársonyt, dörzspapírt, zacskót, szőrmét. Vágjunk ki mindegyikből két-két egyforma méretű darabot, és rejtsük vászonzacskóba valamennyit. Rázzuk jól össze, és indulhat a keresgélés: csukott szemmel kell megtalálni az egyforma tapintású párokat.

Színesíthetjük a játékot, ha a következő körben csak a párok egyik darabját rakjuk a zsákba, a másikat pedig lefordítva az asztalra. Egyet felfordítunk – csak megnézni szabad -, és a párját a zsákból tapintás útján keressük elő.

Varrjunk könyvecskét különböző maradék textíliákból. Bekötött szemmel lapozgassuk és tippeljünk: vajon mi lehet az?

Szórjunk sok apróságot (dobókocka, kindertojás-figura, radír, csipesz, dugó, pingponglabda) egy zsákba. Keressünk néhány hasonló alakút is. Jegyezzük fel, mik vannak benne, és kérjük meg a gyereket, vegye elő a zsákból, amit mondunk. Mennyi idő alatt találja meg?

Játéküzletben kapható a Vak boci társasjáték. A kis kartonfigurákról bekötött szemmel, csupán tapintás alapján kell megállapítani, mi az. Nem is könnyű: a nyuszi füle olyan, mint a teáskanna csőre vagy a cica farka. Jót nevetünk, amikor teherautónak véljük a babakocsit. Hát kereke van mindkettőnek!

Ezek is érdekelhetnek:

Forrás: Kismama magazin