Kezdjük ott, hogy ahány család, annyi vélemény. Sokan egyetértenek azzal a szakemberek által is támogatott nézettel, hogy a három év alatti kisgyerekek számára a család melege a legfontosabb, ebben a biztonságos közegben tudnak igazán kiegyensúlyozottan fejlődni. Ezzel szemben egyre többen vélik úgy, hogy igenis összeegyeztethető egy nő életében a család és a hivatás, és ebben az egyik leghatékonyabb segítség a bölcsőde lehet. Vélhetően szintén nő azoknak a száma, akik meggyőződésük szerint ugyan a gyerekek óvodáskoráig csakis a családjuknak élnének, a körülmények azonban ezt nem teszik lehetővé, és ha tetszik, ha nem, keresniük kell egy jó bölcsődét. Feltéve, ha van.
Kényszerpályán
A magyar nők túlnyomó része otthon tölti a gyermekgondozási időszakot. Ha kicsit körülnézünk Európában, azt látjuk, hogy Magyarországon a többi fejlett országhoz képest nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága. Sokan a kicsi igényeit tartják szem előtt, amikor úgy döntenek, hogy teljes mértékben a családjuknak szentelik ezeket az éveket. Tény viszont az is, hogy gyakran nincs valódi választási lehetőség, mert a munkaerőpiacra való visszatérés bizony nem zökkenőmentes. A munkáltató csak ritkán rugalmas, és megesik, hogy még akkor sem “veszi vissza” a kismamát, amikor a gyermekgondozási időszak végén erre a törvény kötelezi. A három éven belüli elhelyezkedés esélye pedig elég csekély akkor, amikor az állásinterjú első kérdése az, hogy be tud-e jönni dolgozni, amikor beteg a gyerek. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka jó megoldás lehetne, nálunk azonban ez még igencsak gyerekcipőben jár, és csak bizonyos szakmákban kivitelezhető. Kézenfekvő lenne a bölcsődei elhelyezés, ha lenne elég belőlük. Klári egy éve várólistán szerepel az egyik vidéki város bölcsődéjében: – Már az első fiam születésekor megéreztük a keresetem hiányát, de a nehéz időszak akkor következett, amikor a második terhességem vége felé a férjemnek megszűnt a munkahelye. Csak pár hónapig volt munka nélkül, de ez elég volt ahhoz, hogy minden tartalékunkat feléljük. Azóta megint dolgozik, de szükség lenne az én fizetésemre is. Lenne is talán munkám, de a faluban nincs bölcsi, a közeli városban meg elsősorban a helyieket veszik föl, azok közül se mindenkit. A kislányom már kétéves, egy éve írattam be a bölcsibe, de eddig még nem jutottunk be. Legutóbb viccesen azt mondták, hogy már csak egy év, akkor úgyis fölveszik az óvodába…
Ki jogosult?
“A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani.” (Ezt mondja ki a 15/1998. [IV. 30.] népjóléti miniszteri rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.)
Bölcsődébe húszhetes koruktól hároméves korukig “járhatnak” a kicsik, illetve a felvételi kérelmet annak az évnek a végéig be lehet nyújtani, amelyikben a gyerek betölti a harmadik életévét. Fogyatékkal élő kisgyerek esetében a felső korhatár öt év. A felvételi kérelmet a szükséges orvosi igazolással együtt az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a gyerek megfelel a követelményeknek, és mégsem veszik fel, az önkormányzathoz kell fordulni.
A szándék megvolna…
Acsainé Végvári Katalin a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. Évtizedek óta dolgozik bölcsődei szakemberként, és meggyőződése, hogy a szakmailag jó bölcsőde segíti a gyerekek fejlődését. Ha a családnak szüksége van külső segítségre a kisgyerek napközbeni ellátásához, erre a bölcsőde alkalmas. Egyéves kor alatt ugyan csak különleges okból szabad a gyereket kiszakítani a családjából, utána viszont már kellő odafigyeléssel, a szülő és a gondozó szoros együttműködésével nem okoz sérülést a kicsi fejlődésében a közösség.
– Budapesten és a nagyvárosokban hatalmas az igény új férőhelyekre – állítja határozottan. – Júniusban fejeződnek be a felvételik, ekkorra tudjuk majd pontosan a jelentkezők számát, de már előre látszik, hogy körülbelül háromszoros a túljelentkezés. Elsősorban a szociálisan rászorultak igényeit vesszük figyelembe, és azokét, akik munkába állnak. Már a munkakeresés időszakában is támogatjuk az édesanyát, ha komoly elhatározással készül erre. A szociális törvény szerint járunk el: aki munkát vállal, vagy egyéb okokból nem tudja megoldani gyereke napközbeni ellátását, mert, mondjuk, tanul vagy beteg, jogosult a bölcsődei ellátásra. De a hely kevés. A nyilvánosság ereje az utóbbi időben megmozgatta a szülőket és a szakmát is. A döntéshozók részéről viszont nem tudok konkrét lépésekről, még tervekről sem.
A valóság lehangoló
Nem tudom, melyik a szörnyűbb: ha van bölcsi, de nem jut be a gyerek, mert anyának (még) nincs munkája (de így, hogy a gyereket nem vették föl, nem is lesz), vagy az, hogy – bár a törvény előírja – egyáltalán nincs is bölcsőde a faluban, városban. Ez utóbbi jut egy Budapest környéki kisváros lakóinak is, ahol igen nagy az igény a bölcsire. A tízezer lakos feletti településeken kötelező lenne bölcsődék működtetése. A helyi polgármester ígérete szerint lesz ugyan a városban bölcsőde, ám erre jelenleg nincs elég pénz, ráadásul előtte még egy korszerűbb iskolát is kell építeniük – ez utóbbi elkészültéhez nem hivatalos források szerint is legalább két-három év szükséges, a bölcsi tehát még várat magára. Szerettük volna megtudni, hogy általánosságok helyett tudnak-e valós határidőket és terveket bemutatni, ám a polgármester nem kívánt foglalkozni a kérdéseinkkel. Mint kiderült, volt rá oka. Felhívtuk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ügyfélszolgálatát, ahol elmondták: ez az eljárás nem jogszerű. De csak úgy magától nem fog lesújtani a törvény szigora. Viszont ha van egy kis bátorsága, akár egyetlen szülő is kezdeményezheti a helyzet felülvizsgálatát. A Megyei Közigazgatási Hivatal az illetékes ebben az esetben, az írásos beadványra 30 napon belül válaszolniuk kell. Ha megállapítják, hogy törvénysértés történt, kötelezik az önkormányzatot arra, hogy létrehozzák a bölcsődét. Arra a kérdésünkre viszont, hogy volt-e már ilyenre példa, nem tudtak válaszolni. Hát, szülők: kalandra fel! Bár sejtjük, hogy aki most kezd bölcsiért harcolni, annak legfeljebb a következő években születő gyereke jut majd így ellátáshoz.
Bölcsődék számokban
Magyarország 3200 településéből 190 helyen 540 bölcsőde működik 23 890 férőhellyel. Kihasználtságuk most is 120-140 százalékos, az igény azonban háromszoros. Egy férőhely fenntartása 1,2 millió forintba kerül, ebből 547 ezer forintot az állam fizet, a többit a fenntartó önkormányzat állja. A szülői étkezési hozzájárulás 72 ezer forint. Tehát az állam és az önkormányzat havi százezer forintot költ egy gyerek bölcsődei ellátására. Ha az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy nincs elég férőhely az állami bölcsiben, támogatást nyújthat magánbölcsőde vagy családi napközi fenntartásához. Így a szülő költsége nagyjából havi 50-60 000 forint lesz. Ha a magánbölcsi nem kap önkormányzati támogatást, a szülő költsége közelíthet a havi 100 000 forinthoz.
Itt utánanézhetsz, hol, milyen bölcsik vannak!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
