Többféle ajánlás vonatkozik arra, mennyi idő után kell felhelyezni a köldökzsinórt leszorító csatot. Korainak számít, ha egy percnél rövidebb idő telik el a megszületés és a vágás között. Későiről akkor beszélünk, ha egy percen túl, vagy a köldökzsinór lüktetésének megszűnését követően kerül rá sor. Hogy miért érdekes mindez? A méhlepény megszületésére is hatással van, hogy mikor szűnik meg az összeköttetés az anya és az újszülött között, és azt is befolyásolja, hogy mennyi friss vér kerül még a zsinóron keresztül az újszülött szervezetébe.
Megszületéskor a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül közvetlenül kapcsolódik a magzat az édesanyjához. Ezt követően a köldökzsinórt két helyen csattal leszorítják, majd átvágják. A leszorítás időpontja kórházanként és orvosonként eltérő lehet. A köldökzsinór korai leszorításáról úgy tartják, hogy csökkenti a szülést követő vérzéses szövődmények gyakoriságát.
Tizenegy klinikai vizsgálat eredményeiből az derült ki, hogy nincs összefüggés a vérzéses szövődmények gyakorisága és a köldökzsinórcsat felhelyezésének időpontja között. Javítja az újszülött vasellátottságát az élet első hat hónapjában, ha későn látják el a köldökzsinórt, ugyanakkor ilyen gyakorlat mellett többször fordul elő a kékfényterápiát igénylő újszülöttkori sárgaság.
A vizsgálatok során tizenegy korábbi felmérés adatait elemezték, 2989 édesanyát és gyerekeiket vizsgálták. A szülést követő vérzéses szövődmények gyakoriságában nem tapasztaltak olyan eltérést, amely összefüggött volna a köldökzsinórcsat korai, illetve késői felhelyezésével. Ezt a kérdés öt tanulmány vizsgálta, 2236 adat állt rendelkezésre.
Előnye és kockázata is lehet az újszülött számára, ha későn fogják le a köldökzsinórt. Megszületésük után náluk többször volt szükség fényterápiás kezelésre sárgaság miatt. Ilyenkor ugyanis több vér jut az újszülött szervezetébe, magasabb lesz a hemoglobinszintje. (671 gyerek adatait elemezték, a súlykülönbség 2,17 g/dl). Ennek hatására javul a baba vasellátottsága az első fél év során. A késői lefogás következményeként vérükben hat hónapig magasabb volt a ferritin szintje.
A szülés utolsó fázisainak aktív vezetése azt jelenti, hogy a magzat elülső vállának megszületését követően méhizom-összehúzót (azaz oxitocint) adnak az anyának, majd 30-60 másodpercen belül elvégzik a köldökzsinór-ellátást. Ez, vagyis korai köldökzsinór leszorítás történik császármetszéseknél is.
Az elemzett vizsgálatok alapján a késői köldökzsinór-ellátás nem növelte a szülést követő utóvérzés valószínűségét. Ráadásul hasznosnak bizonyult az újszülöttek vasellátottsága szempontjából, ami annak ellenére is előnyös, ha emiatt emelkedik a fényterápiát igénylő sárgaság kialakulásának valószínűsége.
Magyarországon, ha a magzat jó állapotban születik, egyes szülészeteken már az édesanya hasára helyezik a babát. Így tanúja lehet első mozdulatainak, légvételének, láthatja, megérintheti, érezheti gyermekét. A hazai gyakorlat az, hogy két perc elteltével a lepénnyel egy magasságban lévő asztalra helyezik az újszülöttet, majd ellátják a köldökzsinórt. Általában tehát a köldökzsinór viszonylag késői lefogását részesítik előnyben, de a lüktetés megszűnését ritkán várják meg.
Kórházanként változó, de a lepényi szakot általában aktívan vezetik, ami a köznyelvre lefordítva annyit jelent, hogy nem várják meg, amíg magától megszületik, hanem oxitocin adásával gyorsítják a folyamatot. Ha túl sok a magzatvíz, vagy ikerterhességről van szó, vagy fájásgyengeség miatt nagyobb a vérzésveszély, akkor minden esetben a lepényi szak aktív vezetését javasolják.
Összefoglalónk a Cochrane adatbázis alapján készült.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
