Falusi környezetben szinte kötelező gyakorlat a tábortűznél elkövetett táplálékkészítés. (Nyárson lángolt ez, bográcsba kozmált az, grillen szenesített amaz.) Bár tapasztalatom szerint a falusi emberek általában nem kóricálnak népviseletben, nem pattogtatnak kukoricát szabad tűzön, a kocsmába sem lovon járnak, sőt a legtöbbjüknek tűzrakóhely sincs a kertjében, mégis az urbánus romantika szerint a falusi nyáresték elmaradhatatlan kelléke az esti tűzgyújtás és szalonnasütés. Miért is tagadnánk ezt meg a nokedliktől? Meg nem is olyan bonyi a dolog, tüzet rakunk, nyársra tűzzük a szalonnát és megsütjük…
Tűz
Apa végre tarthat egy kis bemutatót „ez a férfiak dolga” tárgykörben. Ugye alulra a papír, rá a vékony, száraz rőzse, arra vékonyabbra hasított tűzifa (– Apa, méjt kell szétütni a fát bajtával?), végül a jó kis hasábok.
– De apa! A Béja bácsi csak ráöntött a fára valami olajt, és meggyújtotta a lángszójóval. Neked nincs olyan lángszójód?
– De van, Zsomi, viszont szerintem így kell megrakni egy tüzet. Béla bácsi egy praktikus, városi puhatestű. Majd meglátod, apa hoz egy szál gyufát, és már lobog is a tűz!
Nyárs
Tudvalevőleg az mogyoróvesszőből a legkiválóbb, és felénk immár az is tudvalevő, hogy a mogyoróbokrok szigorúan a nyakig érő csalánfal mögött leledznek a patakparton.
Tehát ha már voltunk olyan elővigyázatlanok, hogy az álmélkodó kölyköktől kísérve (rövidnadrágban) vonultunk el nyársgyűjteni, legalább tegyünk úgy, mintha ez lenne a legtermészetesebb közegünk. Mármint ahogy bokáig a sárban cuppogva, csalánnal a gatyában, szúnyograjjal a hónunk alatt, konyhai bugylikéssel nyeszetelünk felváltva a mogyoróból és a hüvelykujjunkból. (Nagyjából annyira volt őszinte a mosolyom, mint egy közepes bohócügyi államtitkárnak a Fővárosi Kiscirkuszban.)
Szalonna
Na, azt már nem! Csak semmi made in külföld, húsipari gyorspácolt, heringtápos kocatoka, koleszterinbomba a madarasteszkóból! Itt van nekünk a Mangalicás Anti-féle, igazi jó kis házi füstölésű, garantáltan szénhidrátmentes (Norbi Update 3-as besorolású) mangalicaszalonna. A telítetlen omega3 úgy ég a nyárson, mint a fáklya. (– Zsoma, légy szíves, ne hadonássz vele, attól nem fog elaludni, csak összefröcskölsz mindenkit forró szalonnazsírral!)
Zárótűz
Tehát. Amint elvonul a délutáni zivatar, a gondosan előkészített és pacallá ázott máglyánkat nyakon öntjük egy kis grillbegyújtó folyadékkal, elővesszük barkácsgázégőnket…
Majd a rövid szalonnasütés során keletkezett kisebb-nagyobb égési sérüléseket lekezeljük. Az elszenesedett szalonnadarabokat összegyűjtjük (Mangalicás Anti kövér komondorainak kedvenc csemegéje), a hamuba ejtett kenyérdarabokat Marcsi mama tyúkjai kapják, és hogy a tökfejek se maradjanak éhesen, ők megvacsorázzák anya palacsintáit. (Amiket addig sütött orvul, amíg mi életünket kockáztatva a nyársexpedíción vettünk részt.) A naptárba pedig gondosan bevéssük: erre az évre a szalonnasütés kipipálva.
– Ha jók lesztek, jövő nyáron saslikot sütünk!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
