Tévhitek az asztmárólDr. Kádár László tüdőgyógyász tapasztalatai szerint sok tévhit kering az asztma kérdéséről, és ez az orvosok és a betegek dolgát is megnehezíti.
Már egészen kicsi gyerekeknél is hatásosan kezelhető az asztma
a megfelelő kiegészítő eszközök segítségével
Hiedelem
Az asztma feltűnő rohamokkal járó, könnyen felismerhető betegség.
Valóság
Sok gyereket azért visznek orvoshoz, mert nem gyarapszik a súlya, nem eszik rendesen. Kiderülhet, hogy a nehézlégzés miatt nem tud akkora levegőt venni, hogy ideje legyen a nyelésre. Más gyerek évekig köhécsel, mire rájönnek, hogy asztmás. A gyerek természetesnek veszi ezt az állapotot, fogalma nincs arról, milyen „nem asztmásnak lenni”, nem szól. A tüdőgyógyásznak azt mondja: „úgy fulladok, ahogy szoktam”.
Hiedelem
Az asztma akut betegség, előjön és elmúlik, mint a nátha.
Valóság
Az asztma egy életre szól, vannak látszólag minden ok nélkül bekövetkező tünetmentes időszakok (például tizenéves korban), de tartós tünetmentesség életmód-változtatással és megelőző gyógyszerek használatával alakítható ki. Oka nem egy adott allergén vagy kórokozó megjelenése, hanem genetikailag megalapozott krónikus hörgőgyulladás, ami állandóan jelen van, és külső hatásra (allergén, felső légúti betegség, hideg, meleg, fizikai terhelés, stressz) „belobban”.
Hiedelem
Az asztma mindig allergiás eredetű.
Valóság
Az asztma nem allergiás betegség, de nagyon gyakran jár együtt az allergiával. Vagyis az asztmások egy részénél egyes allergénektől (is) kialakulhat nehézlégzés, míg más asztmások nem reagálnak az allergénekre, sokkal inkább a felsőlégúti vírusfertőzésekre.
Hiedelem
Csak a belélegzett allergének okoznak nehézlégzést.
Valóság
Ételallergiás reakció is okozhat asztmás rohamot. A túlérzékeny hörgőknek néha az is elég, ha hirtelen hideg, párás vagy füstös környezetbe kerül a beteg.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
