A dúla véleménye
Holbokné Boksay Rita
Sokszor egy jó szó, egy kézszorítás, homloktörlés elég ahhoz, hogy a szülésélmény kedvező irányban változzék. Hányan döntenek úgy a rossz élmények hatására, hogy nem szülnek többet! Pedig a támogatott és felesleges beavatkozásoktól mentes szülés erőssé teszi a nőket! Olyan erősek lesznek, hogy számukra nincs többé lehetetlen. Mindenre képesek, különösen azért a kis életért, aki a mellkasukon piheg.
Sokszor érzem azt, hogy a hasra nehezedő orvosi könyök, alkar elveszi tőlük ezt az erőt. Ezt természetesen a rendszeresen minden szülésnél így segítő orvosi kezekre értem, nem a vészhelyzetekre. Ilyenkor a kismamák azt mondják: milyen jó, hogy ott volt, mert egyedül nem lettem volna képes rá. Én meg sejtem, hogy kicsit több türelemmel, helyzetváltoztatással képes lett volna rá.
A vajúdás teljes ideje alatt epidurális érzéstelenítésben szülő mamáknál néha nem látok olyan eufóriát a baba megérkezésekor, mint akik lementek a hullámokkal a fájdalom mélyére, és a boldogság csúcsán voltak, amikor megérkezett a gyerekük. Sokszor tapasztalom, hogy az első szülés megtörténik, így vagy úgy, beavatkozásokkal vagy anélkül, és ezután kezdenek el a mamák gondolkodni, hogyan lehetett volna másképp. Mert így még egyszer nem! És ez jó. Csak ők tudják a sorsukat a kezükbe venni. Azután a gyerekek életét, a lánygyerekek későbbi szüléseit is befolyásolhatja a szülés mikéntje.
Tanítsuk meg lányainknak, hogy ne túlélni, hanem megélni akarják életük talán legfontosabb pillanatát. Ne azt mondjuk nekik, majd túl leszel rajta, hanem hogy fájt, de életem legszebb pillanata volt, amikor a hasamra tettek!
A pszichiáter véleménye
Dr. Frigyes Júlia
Az úgynevezett szülés utáni depresszió összetett képét nagyon gyakran színezi zavaros, feldolgozhatatlan szülésélmény. Sokszor nem könnyű rámutatni, hogy lélektani értelemben mi a „jó” szülés, ami egy sokrétegű, beavatásélményt nyújtó, gyógyító folyamat, és minél több rétegétől fosztják meg a szülészeti beavatkozások, a nő annál védtelenebb és sérültebb lesz anyává válásának útján.
A „jó” szülés folyamatai mélyről, belülről indulnak. Ha a tudatos felszín vagy külső hatások szabályozzák és ellenőrzik, a nőben az az érzés keletkezik, hogy belső útja a külvilág és ezzel együtt az ő maga számára is elfogadhatatlan és bejárhatatlan.
A beavatkozások (például a programozott szülésindítás, a fájdalomcsillapítás, a szülésgyorsítás, a műtéttel való befejezés) megakadályozzák, hogy félelmei, főként halálfélelme, megoldatlan kétségei, bűntudata megnyilatkozzanak és rendeződjenek. Így csak töredékesen alakul ki benne egyfajta belső biztonság, ami lehetővé tenné, hogy folyamatos külső megerősítések nélkül is rátaláljon a gyerekéhez fűződő kapcsolat alakulásának útjára.
A gyermekorvos véleménye
Dr. Ádám Borbála
A hazai szülészet és újszülött-ellátás jó eredményeit gyakran az orvosi technológiák és beavatkozások alkalmazásával magyarázzák. A valóban veszélyeztetett szülések szerencsére viszonylag ritkák, ám a szülési beavatkozások, a burokrepesztés, az oxitocinos infúziók, a szülés alatti folyamatos CTG-vizsgálat ennek ellenére gyakori.
Pedig az egészségügyi ellátás minősége, a technika csak kis mértékben, alig több mint tíz százalékban hat az adott népesség egészségére, sokkal meghatározóbbak a biológiai tényezők (például a meglévő betegségek, dohányzás), a szociokulturális háttér (például a szegénység) és a pszichés körülmények együttese. A szülészetben azonban nem szabad tévedni! Mindenki egészséges, jól sikerült utódot vár.
Nem könnyű lemérni, milyen hatást gyakorolnak a beavatkozások az újszülöttekre, mert jelen van az a veszélyeztető ok is, ami miatt a beavatkozást végzik. Ha bizonytalan terhességi korban indítják a szülést burokrepesztéssel és oxitocinos infúzióval, művi koraszülést idézhetnek elő. A burokrepesztés a magzat fejbőrén karcolásos sérülést okozhat. Az elhúzódó szülés növeli a méhen belüli fertőzés és a magzati oxigénhiány veszélyét. Az oxitocinos infúzió sárgasághoz vezethet. A szülés alatti folyamatos CTG szorongást, félelmet idézhet elő az anyában, ami fájásgyengeségbe, a szülés leállásába torkollhat. A szülési fájdalomcsillapítást a magzatra általában ártalmatlannak tartják.
Valóban igaz, hogy az újszülött a megszületés után felsír, és nem kell segíteni a légzésében. Azt már kevesebben látják, hogy megváltozik az újszülöttkori viselkedés, az életösztön: sírós vagy éppen aluszékony, nehezen táplálható lehet a baba. A külső nyomással világra segített magzatok gyakran sérültek, a vérömlenyek, kulcscsonttörések nem ritkák! Nem csoda, ha ezek az újszülöttek sokat sírnak fájdalmukban. A nehéz szülések után az anyák is gyakran kimerültek. Fáradtságuk vagy mások ráhatása miatt gyakran küldik kisbabájukat az újszülött osztályra. Az elkülönítés további bonyodalmakhoz vezet: szoptatási nehézség az anyánál és a csecsemőnél, újszülött kori sárgaság, kórházi baktériumok okozta fertőzés.
A szülészeten bizonyára mérlegelik ezeknek a beavatkozásoknak a kockázatát, és csak akkor alkalmazzák, ha a várható előnyök meghaladják a hátrányokat.
A szülész-nőgyógyász véleménye
Dr. Boros Judit
Szeretném azt hinni, hogy a szülés módja nem befolyásolja fizikailag a nő egészségét, de ez sajnos nem igaz. Ha például a kismama vékony, a baba nagy, óhatatlanul is sérüléseket okoz, amikor áthalad a szülőcsatornán. Megnyúlhatnak a méhtartó szalagok, lejjebb kerülhet a méhszáj, és meg is sérülhet. Kitágulhat a hüvelyfal, ezért lejjebb kerülhet a hólyag, és emiatt megereszkedik a méh és a végbél. Mindez nem történhet meg azzal, aki császárral szül, rá másfajta hátrányok várnak.
A műtét során természetellenes sérülést okozunk a hasüregben, ahol vágunk, ott heggel gyógyulnak a szövetek. Ez a következő szülés módját is befolyásolja. Azt gondolhatnánk, császár után kevesebb a szexszel kapcsolatos probléma, mert érintetlen maradt a hozzá szükséges terület, de tapasztalataim azt mutatják, hogy császáros nőknél gyakoribbak az orgazmuszavarok. Azt gondolom, hogy emögött lelki okok állnak. Sok nő úgy érzi a műtét miatt, hogy nem felelt meg az elvárásoknak, s az alkalmatlanság érzését kivetíti a gyerekéhez, partneréhez fűződő kapcsolatára is. Természetes szülésnél viszont a tágabbá vált hüvely problémájával kell megküzdeni.
Néha úgy alakul, hogy a szülést siettetni kell, vagy az orvos türelmetlen, és ez fizikai sérülést is okoz. Ezt még akkor is erőszakként éli meg a legtöbb nő, ha elmagyarázták neki a teendőket, és ő be is látta szükségességüket. Annak persze mindenki örül, hogy a baba megvan, egészséges, de az önbizalom, az önbecsülés sérülhet.
A szülés módja miatti lelki bajok feldolgozásához azonban sokszor évek kellenek. Ahogy múlik az idő, más-más dolgok kerülnek előtérbe. Igyekszem időt biztosítani ezekhez a tisztázó beszélgetésekhez, mert a szülésélmények hosszú távú hatásáról meg vagyok győződve.
A szoptatási szaktanácsadó véleménye
Martinovichné Debulay Bianca
A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülésélmény befolyásolja a szoptatás kezdeti időszakát. Ideális esetben a szülés minden beavatkozástól mentesen zajlik, hiszen ez a természet rendje, és ennek legtermészetesebb folytatása a szoptatás. A szülésben való aktív részvétel, az éber állapot segíti a jó kezdetet. Az újszülöttek jelentős része élete első órájában erős szopási reflexszel rendelkezik, érdemes ezt az időszakot kihasználni, és kínálni neki a mellet. Az, hogy meddig szopik a baba, nagymértékben az első napok szoptatási élményeitől is függ.
Fontos tudni, hogy a gyógyszeres beavatkozás, a fájdalomcsillapítás befolyásolhatja a szoptatás menetét, későbbi problémák forrása lehet. Erre a szülésfelkészítő tanfolyamokon sajnos nem, vagy csak nagyon ritkán hívják fel a figyelmet, pedig ronthatják az újszülött szopáskészségét. Szinte tényként kezelik azt is, hogy császármetszés után később indul be a tejtermelés. Ez azonban tévhit. A tejelválasztás megindulásához a szervezet hormonális változása szükséges, ez a méhlepény megszületése után veszi kezdetét.
Ebből tehát következik, hogy nem a szülés módja, hanem inkább a kórházi gyakorlat az, ami késlelteti a tejtermelés megindulását. Ha az édesanya ébren van, jól érzi magát, akkor akár császármetszés után közvetlenül is mellre lehet tenni az újszülöttet. A szoptatásban az egyik legnagyszerűbb dolog, hogy mindig lehet javítani a helyzeten. Bármilyen, akár aprónak tűnő nehézség esetén is érdemes szoptatási tanácsadó segítségét kérni, hogy az édesanyának és az újszülöttnek is mielőbb boldog együttlétet jelentsen a szoptatás.
A védőnő véleménye
Gitidisz Krisztina
A születés módja alapvető hatással van a gyerekre, az anyára és az egész családra. Munkám során nagyon fontosnak tartom, hogy már a terhesség elejétől kezdve megfelelő tájékoztatást nyújtsak arról, hogy milyen lehetőségek közül választhat az anya és az apa. Hisz mindenkinek meg kell találnia gyereke születésének leginkább „családra szabott” módját.
Nem szeretem, amikor a szülésre készülő párok több oldalas szülési tervet lobogtatva és mindenkivel aláíratva akarják a szülés módját befolyásolni, előre megszervezni. EZT nem lehet, így csak újabb csalódás érheti a kismamát! A szülési terv inkább arra jó, hogy átgondoljuk, mik történhetnek a szülés alatt, és hogyan viszonyulunk ezekhez. Nagyon fontos, hogy a kismamának elképzelése legyen erről, és ne mások mondják meg neki, mi a jó.
Császármetszés esetén segíteni kell, hogy a sikeres szoptatási élmény erősíthesse az anya önbizalmát. Nagyon jó, ha az apák ott vannak a szülésnél. Előtte meghallgatom érzéseiket a szüléssel kapcsolatban, elmondom, miért is fontos a jelenlétük, mit tehetnek, hogy ezt az élményt igazán együtt éljék meg.
Sajnos nagyon sokszor beszélek olyan édesanyákkal, akiket hosszú évekig kísér egy nehéz, sok megrázkódtatással járó szülés élménye.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
