A jelenségnek az a magyarázata, hogy amikor zenét hallgatunk, több agyi területe kerül egyidejűleg ingerületi állapotba. Ekkor használja az ember a rövidtávú memóriáját, és az érzelmek feldolgozásáért felelős, valamint a mozgásos agyterület is “dolgozik”. A hallás képessége egyébként a magzati fejlődés egészen korai fázisában kialakul. Kísérletek igazolják, hogy a 23 napos magzat már reagál azokra a hanghatásokra, amelyek az anya testének a közvetítésével érik. A magzatnál az érzékelés formái közül elsőként a tapintás jelenik meg, de négy hónaposan már a hallás képességével is rendelkezik. Egy hónappal később már folyamatosan reagál az anya átlagos hangerővel kiejtett szavaira vagy más zajokra, például zenére. Különösen meglepő, hogy ez a “tánc” szabályos ritmust követ, ha zenét hall, annak jellegétől függően különböző lesz a magzat mozgása.
A születés utáni első percekben, a kisbaba még nem hall tökéletesen, de a fülében lévő magzatvíz felszívódásával néhány hét múlva a hangingerekre ugyanolyan érzékeny lesz, akár egy felnőtt. A hallás sokkal nagyobb jelentőséggel bír az egészséges személyiség kialakulásában és megőrzésében, mint azt korábban feltételezték. Egyes kutatók szerint például az autizmus kialakulásában is szerepe van valamilyen korai halláskárosodásnak. Az egyik legsúlyosabb agyi elváltozás, az Alzheimer-kór által megtámadott páciensek zenét hallva átmenetileg lényegesen jobb állapotba kerülnek, kitisztul a gondolkodásuk, felismernek korábban már elvesztett összefüggéseket.
Mindez arra utal, hogy a zene, a dallam és a ritmus az emberi agy számára valóban különleges jelentőséggel bír. A kisgyermekes szülők, többnyire az anyukák minden kultúrában ismerik azokat az egyszerű dalokat, ritmikus mondókákat, amelyek valójában a beszéd elsajátítását készítik elő. Nem is hinnénk, hogy a sokszor együgyűnek tetsző dalok milyen komplikált folyamat, nevezetesen a beszédtanulás fontos szereplői.
A gyerek körülbelül féléves koráig az összes létező emberi hang megformálására és megkülönböztetésére képes, ebben az értelemben semmi különbség sincs az eszkimó, az afrikai vagy a magyar kisbaba között. A gagyogás időszakában a külvilágból érkező hangok gyakorisága alapján aztán fokozatosan kiszűri a számára szükségteleneket, és ezeket hamarosan el is felejti. Néhány hónap elteltével már csak azt a harminc-negyven hangot tudja megformálni, amelyre a saját nyelve gyakorlásához szüksége lesz.
Az egyszerű dalokkal, mondókákkal az anyanyelv hangjait és a szavak intonációját, illetve a beszéd ritmusát adjuk át a gyereknek. A ritmus egyébként más szempontból is rendkívüli jelentőségű. Összehasonlító kutatásokból kiderült, hogy a nyugati civilizációban felnövők ritmusérzéke egyre gyengébb, ebben nyilván nagy szerepe van annak, hogy egyre kevesebbet énekelünk. A Föld más részein ez még sokkal elterjedtebb szokás, különféle családi, közösségi, vallási alkalmakon, ünnepeken.
A játék hangszerek segítik a baba fejlődését
A ritmusérzék fejlesztése a gyerek mozgását is jótékonyan befolyásolja, és később segít az olvasás, valamint írás elsajátításában is. Ez utóbbit azonban semmiképpen sem szabad siettetni, de még különösképpen ösztönözni sem azelőtt, hogy a gyerek idegrendszere elérte a megfelelő fejlettségi szintet. Ha ugyanis hamar, “éretlenül” kezd el írni vagy olvasni, ez nyolc-kilencéves korban komoly visszaesést okozhat az iskolai teljesítményben. Érdemes megjegyezni, hogy Dániában, ahol nyolcéves kor előtt nem tanítják a gyerekeket olvasni, gyakorlatilag ismeretlen az analfabétizmus.
Ezek is érdekelhetnek:
- A zene javíthatja a gyerekek nyelvi készségeit
- Már a magzat is muzikális?
- Hogy tanul meg beszélni a baba?
Kövesd nyomon a babád, gyermeked fejlődését szolgáltatásunk segítségével.
A képek a Brendon Babaáruház segítségével készültek.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
