Izomgyengeség oltástól?
– Viktória lányom most tizennyolc hónapos. Mászni tíz hónaposan kezdett el, tizenhárom hónapos volt, amikor fölállt, és csak két hónappal később kezdett el önállóan járni.
– Ez önmagában nem kóros, ha a gyermekorvosa megnézte a kislány reflexeit, izomtónusát, és semmi kórosat nem tapasztalt, akkor nincs miért aggódnia – mondja dr. Veres Gábor gyermekgyógyász, gasztroenterológus.
– Sajnos ennél többről van szó, a gyermekorvosunk vizsgálata szerint Viktória pár hónapos kora óta enyhén hipotón, vagyis csökkent az izomtónusa. Voltunk neurológusnál, gyógytornára járunk. Szerencsére azt mondják, maradéktalanul fog gyógyulni. Viszont több helyen olvastam arról, hogy a kötelező, valamint az ajánlott oltások kis százalékánál a gyerek maradandó károsodást szenvedhet. Ha jól tudom, ez az izomtónus-problémás babáknál nagyobb arányban fordul elő.
– Ez teljesen megalapozatlan tévhit. Kialakulásában az játszhatott szerepet, hogy a csecsemő pár hónapos korában kezd olyan mozgásokat végezni (például stabilan tartja a fejét, kitámaszt), aminek elmaradása szülőnek, orvosnak is egyaránt feltűnik. Pontosan ebben a korban, kettő-négy hónaposan kapják a kicsik az első három oltási sorozatot. Vagyis csak véletlen egybeesésről van szó: nem az oltás okozza a hipotóniát, hanem a hipotónia felfedezésének ideje és az aktuális oltások esnek egybe.
Hasonló tévhitet eredményezett az autizmus és a tizenöt hónapos korban adott MMR-oltás is. Az autizmusnak pontosan ekkor, tizenöt-tizennyolc hónapos korban jelentkeznek az első tünetei, kézenfekvő volt tehát, hogy a szülő párhuzamot vont a kettő között. Ám a nagy esetszámú vizsgálatok teljesen egyértelműen megcáfolták azt a vélekedést, hogy összefüggés lenne a kettő között.
Kapcsolódó cikkeink:
- A leggyakoribb kérdések az oltásokkal kapcsolatban
- Oltások: tévhitek és összeesküvés-elméletek
- Oltások: kételyek és aggodalmak
Kapcsolódó cikkek
