Előrebocsátom, hogy valamennyi adalékanyag szigorú engedélyezési eljáráson megy keresztül, mielőtt az élelmiszerbe kerül, ahol természetesen a mennyisége is pontosan szabályozva van, és a felső határértéket (ADI) igen nagy biztonsági ráhagyással állapítják meg egér és patkánykísérletek eredményei alapján.
Ha innen közelítjük meg a kérdést, akkor aggodalomra nem nagyon van ok, legfeljebb akkor, ha valaki allergiás vagy érzékeny egyes adalékanyagokra, hiszen akkor okvetlenül el kell olvasnia az apró betűs részt a csomagoláson, nehogy véletlenül egyen belőle. Leggyakrabban egyes színezékek, tartósítószerek és a nátrium-glutamát, valamint egyéb ízfokozók okozhatnak ilyen problémát.
Minek nekünk adalékanyag?
Az már sokkal aggasztóbb eredményre vezet, ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy miért is kerülnek az élelmiszerekbe az adalékanyagok. Állítólag miattunk, fogyasztók miatt, akik, mint ahogy számtalan ételkóstoltatás és piackutatás igazolja, jóízű és mutatós terméket akarunk.
– Az adalékanyagok – köztük az aromaanyagok – az élelmiszerek tulajdonságait kedvezően befolyásolják. Megkönnyítik az élelmiszer-feldolgozást, javítják a termék minőségét, és nem utolsósorban meghosszabbítják annak eltarthatóságát – olvashatjuk az indoklást az egyik legjobb, legátfogóbb cikkgyűjteményben, amely a témával kapcsolatban hozzáférhető.
Az aroma- és adalékanyagokat csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha nem kell egészségkárosító hatástól tartani, nem alkalmas a fogyasztók félrevezetésére, és nem azért kerül a termékbe, hogy azt jobbnak tüntessék fel annál, mint amilyen valójában. Emellett nem árt, ha még élelmiszer-technológiai szempontból is indokolható a használata. Bármi is legyen azonban a felhasználás indoka, a termék csomagolásán jelölni kell, hogy mi került bele. Az aromák esetében előfordulhat, hogy egy-egy összetettebb ízt többféle aroma keverékéből állítanak elő, ilyenkor nem kell az összeset feltüntetni.
Adalékanyagok és elhízás
A törvényi szabályozás nem terjed ki az adalékanyagoknak erre a hatására, hiszen nem közvetlen hatásról van szó, hanem arról, hogy többségük célja nem más, mint hogy a fogyasztót még több evésre bírják rá – általában sikerrel. Jó példa erre egy ismerős pék esete, aki saját cége megalapításakor még többféle teljes kiőrlésű, adalékanyag mentes terméket is készített, ám hamar rá kellett jönnie, hogy ezekből nem hogy meggazdagodni nem fog, de még a nyakán is maradnak.
Aztán szép lassan áttért olyan péksüteményekre, süteményekre, kenyerekre, amelyeket szívesen megvásároltak az emberek. Fánkból például az a legkapósabb, amely fényes, rikító színű cukormázzal van leöntve, és még ráadásként színes cukorkákkal díszítve…
A piackutatások is rendre azt igazolják, hogy bizony az ízlik jobban, amiben ízfokozó van, számít, hogy az édesség gyönyörű, a felvágott pedig karakteres ízű legyen, nem is beszélve a divatos színekben pompázó, jó édes üdítőkről és energiaitalokról. A cukor ugyan nem számít adalékanyagnak, de erről se feledkezzünk el: az édesebb termék jobban fogy!
Csoda, hogy már savanyúságot sem lehet kapni édesítőszer nélkül? Ugyanígy elvárja az emberek többsége a hosszú eltarthatóságot. Ezért szinte minden bolti felvágott tartalmaz tartósítószert és jó sok sót. Amiből pedig készleteket halmozol fel otthon, az el is fog fogyni, hiszen mindig kéznél van.
Természetesen bármikor megteheted, hogy mindezt végiggondolva nem vásárolsz többé olyasmit, ami a te szempontodból tökéletesen felesleges, sőt, távlati hatását figyelembe véve még hizlaló is. Lehetséges, hogy kezdetben íztelennek fogod találni az ételeket, de még ez sem biztos. Végül is egy idő múlva unalmassá válhat, ha mindenben nátrium-glutamátot érzel, és talán még hálás is leszel egy kis sima kelkáposztaízért. Ugyancsak jobban teszed, ha kerülsz mindet, ami aromát, színezéket tartalmaz.
Egyáltalán nem baj, ha az otthon, friss alapanyagokból készült remekmű színe és íze elmarad egy műeperízű joghurtétól. Nem kétséges, hogy te jársz jobban, ha a saját epres joghurtodat friss eperből, pár csepp citromléből és natúr joghurtból készíted, állományjavítók és cukor nélkül. A bolti gyümölcsjoghurtban nem azért áll meg a kanál, mert olyan szuper minőségű…
Adalékanyagok az anyatejben
Az adalékanyag molekulaméretétől és még sok más tényezőtől függ, mennyi kerül belőle az anyatejbe. De nyugodtan kiindulhatsz abból, hogy sokat közülük már az anyatej közvetítésével megismer a gyereked.
A szakirodalomban (Lawrence, Ruth A., MD, Lawrence, Robert M., MD. Breastfeeding A Guide For The Medical Profession Sixth Edition. Mosby. Philadelphia. 2005. ) leírtak olyan esetet, amikor az anya által elfogyasztott rikító zöld színű üdítő az anyatejet is zöldesre festette, illetve volt már példa arra, hogy a mesterséges édesítőszer okozott olyan ízváltozást az anyatejben, amely miatt a baba nem akarta elfogadni. Ha tehát szoptatsz, különösen indokolt az óvatosság!
Adalékanyagok a gyerekek ételeiben
Minél kisebb, annál jobban ügyelj arra, hogy adalékanyagot tartalmazó ételt ne egyen. Bár egy kicsi gyerek esetében sokkal nagyobb az egységnyi testtömegre jutó dózis, azért attól nem kell tartanod, hogy mérgező volna számára. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a rengeteg adalékanyagot tartalmazó ételek egymás közötti kölcsönhatása sem közömbös.
Sok jel utal arra, hogy egyes mesterséges színezékek és a tartósítószerként még otthon főzött lekvárokba is belerakott nátrium benzoát együttesen hiperkativitáshoz vezethet gyerekeknél. Ezért a brit élelmiszerhatóság kezdeményezte már, hogy a gyártók önkéntesen mondjanak le az amúgy teljesen felesleges, de veszélyesnek tűnő színezékek használatáról.
Egyszerűen azért érdemes azt a kis plusz időt rászánni az otthoni „mindenmentes” elkészítésére, hogy ezeket a természetes, natúr ízeket szokja meg. Egy olyan szendvicskényér például, amelynek csomagolásán tíz sor kell a hozzávalók felsorolásához, egészen biztosan olyasmi, aminek semmi keresnivalója a gyerekek (és felnőttek) tányérján, még akkor sem, ha így együtt sem mérgezőek és rákkeltőek. Az első életévek sokat számítanak az ízlés kialakításában.
Ha ez lesz neki természetes, túl édesnek, túl harsogónak fogja találni az aromát és cukrot tartalmazó ételeket, az ilyen kenyeret pedig műanyagízűnek. Legalábbis reménykedjünk abban, hogy így kevesebb súlyproblémával kell megküzdenie a későbbiekben. Gyerekek esetében is ugyanazokat az adalékanyagokat célszerű kerülni, mint bárki másnál: ízfokozó, természetazonos és mesterséges aromák, mesterséges színezékek, mesterséges édesítők, tartósítók.
Adalékanyag-mentes étkezés
Ha áttérsz erre, nagy valószínűséggel kevesebbet fogsz enni, egészségesebbet és frissebbet. Mindez segít abban, hogy tarthasd a súlyodat, vagy fogyj. Az élelmiszerre kiadott pénz is átstrukturálódik: többet fogsz költeni zöldségre, gyümölcsre, ellenben cukorra, zacskós levesre, felvágottra, piros műmálnaszörpre, tartós szendvicskenyérre semmit. Talán még olcsóbb is lesz egészségesebben!Teljes E-szám listát itt találsz, innen minden lényeges információt kikereshetsz.
Ezek is érdekelhetnek:
Kapcsolódó cikkek
