Életkorának megfelelőt válassz – a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy legyenek tapasztalatai a képen látott témáról: kint a kertben, tóparton, állatsimogatóban.
Esztétikai értékkel rendelkező látnivalót adj elé – ne sajnáld az időt, hogy a bőséges, de minőségileg megkérdőjelezhető kínálatból kiválaszd azt, amelyiket érdemesnek tartod arra, hogy a gyerek ízlését formálja. Jegyezd meg egy-egy szép könyv illusztrátorának nevét, és keresd a munkáit. Saját ízlésedre is hagyatkozhatsz: ha neked tetszik, biztosan szívesen nézegeted majd a kicsivel, és ha ekkor jól érzitek magatokat együtt, a legfontosabbat, az érzelmeket adtad a korai tanuláshoz.
Kevesebb darab, több elmélyültség – amikor együtt nézegettek, beszélj a képről részletesen. Egy-egy alkalommal hívd fel a figyelmét újabb apróságra: nézd, hogy égnek áll a kisfiú haja, leesett a sapkája – Mit mondanak, éreznek a képen szereplők: adj szöveget a szájukba, hangsúlyozd a látható érzéseknek megfelelően. A túl sok könyv gyors lapozgatásra hív, kevesebbet hasznosít belőle a gyerkőc.
A kisebbeknek kevesebb és nagyobb ábrák valók, az apróságok csak a nagyobbacskák figyelmét kötik le. Minél idősebb a gyerek, annál jobban tud a részletekre is figyelni: nagy a különbség a két- és az ötéveseknek való nézegetnivalók között. Az utóbbiak már élvezik az igazi böngészőket is, nekik való kihívás a keresgélés egy színes, zsúfolt képen.
Ezek is érdekelhetnek:
Kapcsolódó cikkek
