Van alsó korhatára ezeknek a játékoknak?
A virtuális valóság megtapasztalásához egy VR headsetet (VR szemüveget) kell felvenni, ami egy virtuális környezetet hoz létre, amiben az ember 360 fokban körbe tud nézni, izgalmas hangokat hall, a teste mozgatásával kapcsolatba léphet a virtuális környezettel, írja a ScienceABC.
De biztonságos ez a technológia a fejlődésben lévő gyerekeknek, akik kívánságlistáján már szerepelhet? Egyáltalán hány éves kortól lehet használni ezeket az eszközöket?
A portál szerint nincs egyetértés a VR eszközök gyártói között abban, hogy mely életkortól ajánlják ezek használatát. A HTC Vive VR szemüvege esetében nem határoz meg korhatárt, de azt írja, hogy gyerekek számára nem ajánlott a használata. A Sony PlayStation VR headsetet azonban 12 éves kortól ajánlja, míg az Oculus Rift és a Samsung Gear VR eszközöknél 13 év feletti a korhatár. A Google a Google Cardboard eszközre vonatkozóan pedig azt írja, hogy gyerekek csak szülői felügyelet mellett használhatják.
A változatos korosztályi ajánlásokra nem adtak részletes magyarázatot ezek a vállalatok, és mivel a VR technológia viszonylag újnak számít, a kutatási adatok is ritkák, a hosszú távú hatásokat pedig értelemszerűen még nem ismerjük.
A szülők egyik legnagyobb aggálya, hogy milyen hatással lehetnek a látásra a VR szemüvegek. Az Amerikai Szemészeti Akadémia (American Academy of Ophthalmology) szerint a VR headset képernyőjének (vagy bármely digitális eszköznek) a folyamatos, szünetek nélküli nézése a szem megerőltetését, elfáradását okozhatja. Ennek az oka az, hogy a VR szemüveg használatakor kevesebbet pislogunk, mint általában, amitől kiszáradhat a szem elülső felületének, ez pedig a fáradtságát eredményezheti.
Továbbá a mozgó VR képek ugyanazokat a vizuális jeleket adják az agynak, amit a tényleges fizikai mozgás nézése során kap, így ez szédüléshez is vezethet.
További félelem a VR technológiával kapcsolatban az agyfejlődésre gyakorolt hatása a fiatalabb gyerekeknél. A portál egy, a Kaliforniai Egyetem által patkányokon végzett, 2014-ben készült vizsgálatot idéz, amely során kiderült, hogy a patkányok térbeli tanuláshoz kapcsolódó agyterületeinek neuronjainak viselkedése megváltozott a virtuális környezetben. A neuronok több mint fele bezáródott, amikor a virtuális valóságnak voltak kitéve. Az továbbra is kérdéses, hogy emberekre is lehet-e vonatkoztatni az eredményeket, de arra rávilágított a tanulmány, hogy alaposabb kutatásra van szükség a technológia hosszú távú hatásairól, különösen a kisgyerekeknél.
Felhasznált forrás: scienceabc.com
Nyitókép forrása: Getty Images
Forrás: Gyerekszoba.hu