Csak a tökéletesen biztonságos köldökzsinórvér tárolható. A “vizsgálat” kölcsönös. A szülők vizsgálják meg a bankot, s aztán vessék alá magukat a vizsgálatoknak. Hogy melyeknek?
Mindent vizsgáljatok meg, s ami jó, azt tartsátok meg…
Megkérdezte-e, hogy milyen információt ad a köldökvér-bank a szülészorvosnak? Megbeszélte-e szülészével, hogy vett-e már vért köldökzsinórvérből banki tárolásra, s hogy kinek milyen célból? Kiderült-e, hogy van-e gyakorlata annak, aki köldökvér-levételre vállalkozik? Rákérdezett-e a banknál, hogy milyen minőségi kritériumokat tart fontosnak, vagy vállal-e pénzért olyan köldökvérminta-tárolást, ami valamiért nem felel meg a nemzetközi előírásoknak? Lehet, hogy merésznek tartja ezeket a kérdéseket, pedig fontosak lehetnek. Utóbbinál például nem feltétlenül előny, ha egy adott privát köldökvér-banknak fontosabb a vevő igénye és a pénzért adott szolgáltatás, mint a nemzetközi előírások. Fontos ugyanis az ár, de itt nem igaz, hogy a drágább szolgáltatás megbízható minőséget is jelent. Arról kell megbizonyosodni, hogy a köldökzsinórvér-banknál a lehető leggondosabban járnak el a vérvétel előkészítésétől a feldolgozáson át a tárolásig: a nemzetközi regiszterek előírásaihoz kell igazodnia, és az elismert feldolgozási eljárásokat kell alkalmaznia. Lényeges pont például a feldolgozás során, hogy tárolás előtt el kell választani a fehérvérsejteket a vörösvérsejtektől, a teljes, nem szeparált köldökzsinórvér lefagyasztása nem felel meg a nemzetközi regiszterek előírásainak. Érdemes továbbá rákérdeznie a köldökzsinór-vérbanknál, hogy bekészítenek-e a köldökvérminta mellé legalább kettő, külön is felolvasztható referenciaampullát, amelyben különböző, utólag szükségessé váló vizsgálatok céljára különítettek el feldolgozott köldökzsinórvért.
Másik példa a gondos feldolgozásra: Miután felolvasztáskor a leggondosabb eljárás esetén is felrobbanhat a mintát tartalmazó műanyagzsák, célszerű a feldolgozott vért a levett összmennyiségtől függően legalább két vagy több zsákba elosztva lefagyasztani. Így baleset esetén is maradhat elegendő a beültetésre.
Ezek a kérdések némiképp fölöslegesnek tűnhetnek Magyarországon, ahol egyelőre kevés, de jól ellenőrzött lehetőség van köldökzsinórvér-tárolásra. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a magán célra tároló őssejt-bankok világszerte szaporodnak, s a szolgáltatás minőségében meglehetősen nagy különbségek adódhatnak.
Kik adhatnak?
Nem véletlenül kezdtük a köldökvér-bank “megvizsgálásával”, s térünk rá csak ezután a szülők alkalmasságára és vizsgálatára. Az anyánál elvégzendő vérvétel elvileg bárhol kérhető, mégis célszerű, ha ezt is már a kiválasztott bank végzi, ami gyakran át is vállalja a vizsgálat költségeit.
Nézzük meg először, ki lehet donor. A hazai gyakorlat ebben megfelel az Európai Közösségek Bizottsága 2004/23/EK számú, az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére és vizsgálatára vonatkozó irányelvének. Alapvetően ugyanazok a feltételek, mint a vér- illetve csontvelő-donorok esetében, de vannak eltérések is. A kornak és a testsúlynak valójában nincs szerepe, hiszen a fogamzó képes korú nők megfelelnek a kritériumoknak, s a levehető vérmennyiség sem függ az anya testsúlyától. A véradáshoz képest ebben az esetben könnyebb követni a donorok sorsát, és van idő arra, hogy kiderüljenek, megmutatkozzanak a vér vizsgálata idején még rejtett fertőzések.
Nem lehet tárolni a fertőző betegségben (AIDS, hepatitis C) szenvedők gyermekének vérét, sőt az is kizáró ok, ha valaki nem tud ugyan fertőzéséről, de veszélyeztetett csoportba tartozik. 12 hónapnál frissebb tetoválás vagy testékszer-berakás, ellenőrizhetetlen szexuális partnerrel történt kapcsolat akadályt jelenthet.
Az anamnézis kérdései
Korábbi, helyi kezeléssel nem gyógyítható daganatos megbetegedés, fertőző – például nemi – betegségek, szervátültetések, illetve általában akadályt jelenthetnek. Az őssejt-bank a szülők – az anya és a biológiai apa – részére gondosan összeállított kérdőíve is rákérdez a következőkre:Tudomása szerint teljesen egészséges-e mindkét szülő?
- Milyen örökletes családi betegségről tudnak?
- Szenvednek-e a szülők bármilyen krónikus illetve autoimmun betegségben?
- Előfordult-e a családban vérképzőrendszeri illetve daganatos megbetegedés?
- Volt-e az anyának helyi kezeléssel nem gyógyítható daganatos betegsége?
- Milyen fertőző betegségei voltak az anyának, és mikor?
Az itt felmerülő problémák nem feltétlenül zárják ki a donációt, de bizonyos vizsgálatokat indokolhatnak a későbbiekben.
Fontos, hogy komplikációmentes legyen a terhesség és a szülés, amit maga a vérvétel nem befolyásolhat. A majdani szülés körülményei közül megemlítendő, hogy a császármetszés, ikerszülés – ilyenkor minkét köldökzsinórból érdemes levenni a vért – és az alternatív szülési módok sem jelentenek akadályt, egyedül otthonszülés esetén nem adottak a feltételek a biztonságos gyűjtéshez.
A sejt- és szövetadományozásra vonatkozó szabályok a köldökzsinórvér esetében az anyára és gyermekére egyaránt vonatkoznak. Ezért a levétel feltétele továbbá, hogy egészséges, 1500 gramm fölötti súlyú legyen az újszülött is.
Az anamnézis felvételéhez az anya fizikális vizsgálata is hozzátartozik. Különböző eltérések nem jelentenek feltétlenül kizáró okot, ez a szakember döntésén múlik. Másrészt dokumentálni is kell a levétel körülményeit az Európai Közösségek Bizottsága 2004/23/EK irányelvének, és az ennek végrehajtásáról szóló 2006/17/EK irányelv értelmében. Ez rendelkezik a donorok esetében elvégzendő vizsgálatokról is.
Irány a vérvétel
Az őssejt-bankkal kell egyeztetni arról, hogy hol és ki által történjen az anyag fizikális vizsgálata, az anamnézis felvétele és a vérvétel. Az anya első vizsgálata terhességének 32. hetében esedékes. (Ez összhangban van azzal a rendelkezéssel, hogy élő donoros allogén beültetésnél a beültetés előtt legfeljebb 30 nappal és utána 7 nappal kell levenni a vizsgálati mintát. Így a köldökzsinórvér akár azonnal rendelkezésre állhat például rokonba történő beültetéshez.)
A vérvétel után összesen legalább négy vizsgálatot végeznek el:
- A HIV-fertőzöttséget az anti-HIV-1,2, azaz az AIDS vírusa ellen termelődött antitest kimutatásával lehet megállapítani.
- A hepatitis B fertőzöttséget a HbsAG (hepatitis B-vírusfelszíni antigén) és az Anti HBc (hepatitis B-vírusmag-antitest) kimutatásával nézik.
- A hepatitis C esetében az Anti-HCV-ab, vagyis a hepatitis C vírus antitest vizsgálatot végzik el.
- Végül fontos a szifilisz kórokozójának, a Treponema pallidumnak a kimutatása is. A vizsgálat során kiderülhet korábbi fertőzés, kizáró okot csak az aktív kórokozó jelent, s ezt minden esetben ellenőrzik.
E vizsgálatokon túl bizonyos betegség vagy veszélyeztetettség gyanúja esetén további vizsgálatok is indokoltak lehetnek.
Valamennyi vizsgálatot meg kell ismételni szüléskor, a köldökzsinórvér-levételével egy időben vett vérvétel segítségével. Az eredmények 1-2 héten belül rendelkezésre állnak. Ha valamilyen okból a szülés előtti vérvétel elmaradt volna, akkor a vizsgálatok megismétlésére hat hét különbséggel kerülhet sor, ennyi idő szükséges ugyanis lappangó fertőzések kimutathatóságához.
Vérsejtek karanténban
Nem csak az anya vérét vizsgálják meg, hanem a levett köldökzsinórvér feldolgozása közben is vesznek mintát, melyből a vérben lévő vagy a levétel és feldolgozás alatt belekerült baktériumok és gombák kimutatását végzik. Míg az összes vizsgálat eredménye megérkezik, a feldolgozott, lefagyasztott köldökzsinórvért csak az átmeneti tárolóban lehet elhelyezni. A fertőzésgyanús minták nem helyezhetők a végleges, steril minták tárolásra szolgáló tartályba.
A HLA-tipizálási vizsgálat elvégezhető azonnal, a köldökzsinórvér levétele után vagy később, a külön lefagyasztott referenciaampullákból. E vizsgálat elvégzése nem feltétele a tárolásnak, csak a felhasználás előtt kell elvégezhetőnek lennie allogén beültetés esetén.
Még egy lépés a biztonságért
Miután a köldökzsinórvér hosszú távon tárolható, és donorai élnek, elérhetők, 180 nap elteltével ismételt mintavételt és vizsgálatot kell végezni, ha allogén transzplantációra is alkalmas őssejteket akarunk tárolni. Ennek megfelelően privát célra tárolt köldökvérnél is a szülők vállalják, hogy a szülés után egy évvel jelentkeznek a köldökzsinórvér-banknál, és beszámolnak arról, hogy a baba egészségesen fejlődött-e, nem jelentkezett-e nála a minta minőségét befolyásoló fertőző betegség. Külföldön a nem privát célra történő tárolásnál a bank megkeresi a szülőket, illetve gyermekorvosi igazolást is szoktak kérni arról, hogy a baba egészséges. Természetesen előfordulhat, hogy a szülőket nem lehet elérni. A tapasztalat szerint a donorok 20-25 százaléka nem jelentkezik a megkeresésre, pedig ez – különösen a magán célra történő tárolásnál – saját érdekük is.
A teljes dokumentáció a következő adatokat tartalmazza:
A donorra vonatkozó adatok közül természetesen a beazonosításra alkalmas tények (név, születési idő, anya és gyermek esetén), az életkor, kór- és viselkedéstörténet, a fizikális vizsgálat és a klinikai, laboratóriumi vizsgálati eredményei, esetleg a HLA-típus, amennyiben rendelkezésre áll. A dokumentációnak tartalmaznia kell a szülő nyilatkozatát arról, hogy a levett vér mire használható föl. (Sokan nem tudják például, hogy az elválasztott és amúgy hulladékba kerülő plazmát és vörösvérsejteket kutatási célra is fel lehetne használni. Hozzájárulásával a szülő támogatja a gyógyászati kutatásokat, s közvetve gyermeke jövőjét.)
A gyűjtést végző szervezet a szövetfeldolgozó és -tároló intézménynek pontosan megadja a nevét és címét, a vérvétel menetét és körülményeit, a levételért felelős szakember nevét, a levétel idejét. Érdemes mindezt ellenőrizni.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
