autológ szövetátvitel – saját szervezetből származó szövetek saját szervezetbe történő átvitele
csontvelői sztróma – a vérképző sejtek csontvelői mikrokörnyezete, amelyet többféle sejttípus alkot
donor – adó, adományozó (főként a véradással és a transzplantációval kapcsolatban alkalmazott kifejezés)
embrionális őssejtek (ES sejtek) – az embrió kialakulásakor a leválasztott sejtekből létrehozott sejtvonalak
génterápia – a genetikai defektusok miatt létrejövő kórképekben a hibás vagy hiányzó gén pótlásával történő gyógyítás
HLA – fő szövetegyezési (hisztokompatibilitási) antigének, humán leukocyta antigének
HLA-tipizálás – a szöveti összeférhetetlenséget meghatározó HLA-fehérjék bevizsgálása
idegi őssejtek (Neural Stem Cells – NSC) – osztódóképes sejtek, amelyek nem-szimmetrikus osztódással eltérő – de idegi fejlődésre képes – utódsejteket hoznak létre; az egyik utódsejt azonos az anyasejttel, a másik az anyasejttől eltérő sajátságokkal rendelkező idegi őssejt, idegi sokszorozó sejt vagy idegsejt-előalak lehet; az idegi őssejt leszármazottai idegszöveti sejtekké fejlődnek
mieloid sejtek – kettős jelentésű kifejezés: csontvelői vérképző sejtek összefoglaló neve, vagy a fehérvérsejtek előalakjai
multipotens őssejtek – őssejtek, amelyek csírasejtek vagy más néven ivarsejtek (petesejtek és hímivarsejtek) kialakítására nem képesek, más szövetek és sejtek azonban még kialakulhatnak belőlük. Képesek valamely szövetet, esetleg szervet alkotó különböző típusú sejtekké differenciálódni. A vérképző őssejtekből például legalább hétféle érett vérsejt, az idegi őssejtekből ideg- és gliasejtek, az izom őssejtekből izomrostok keletkeznek
őssejt-faktor (stem cell factor – SCF, mast cell factor, c-kit ligand) – őssejtek és hízósejtek osztódását fokozó növekedési faktor
őssejt-niche – az a “fészek”, amelyben az őssejtek proliferációja végbemegy, az őssejtek szöveti mikrokörnyezete
őssejt-plaszticitás – az őssejteknek az a képessége, hogy a felnőtt (szöveti) őssejtek a sejtvonaluktól eltérő irányban is képesek differenciálódni
őssejtek – korlátlan számú osztódásra képes, nem specializálódott, önmegújulásra képes sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoznak
pluripotens sejtek – az embrionális fejlődéshez szükséges, majdnem minden információt tartalmazó sejtek, amelyek már nem képesek extraembrionális szövetek kialakítására, de még mindhárom csíralemez kialakulhat belőlük, és ivarsejtek képzésére is képesek
recipiens – a beültetett sejtet, szövetet, szervet befogadó szervezet, amelynek genetikai sajátságai és immunrendszerének állapota meghatározza a grafttal szembeni immunológiai reakciók mértékét és típusát (tolerancia vagy kilökődési reakció)
regenerációs medicina – “helyreállító orvoslás”, az őssejtek felhasználásával a károsodott szövetek, szervek helyreállítását eredményező orvosi beavatkozás
szöveti (szomatikus) őssejt – a már kialakult, érett szövetben található, önmegújításra és az adott szövet sejtjeinek képzésére is alkalmas sejt; minden szövetféleségben megtalálhatók, de számuk a szövet megújulási sajátosságaitól függően változik, a vérképző szervekben, a bőr sejttermelő rétegében, a bélhámot termelő ún. kriptákban a számuk magas, míg a vázizomban és az idegszövetben alacsony
vérképző őssejtek (HSC) – élettani körülmények között a vérképzés sejtjeinek folyamatos pótlására képes sejtek; transzplantáció után, csontvelői mikrokörnyezetben, a vérképzés összes sejtsorának kialakítására képes sejtek
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
