Az anyatejtől nem lesz okosabb a gyerek
Az Írországban végzett kutatás 8000 család bevonásával készült, és elsősorban arra kereste a választ, hogy a szoptatás milyen hatással van a 3-5 éves gyerekek általános kognitív képességeire. Ugyanis az anyatejben található többszörösen telítetlen zsírsavak (DHA és arachidonic sav) jelenlétét korábban összefüggésbe hozták a gyermekek idegrendszeri és látásbeli fejlődésével, melyek olyan kognitív képességekre vannak hatással, mint például a problémamegoldás vagy a szókincs.
Patkányokon végzett kísérletekben a szoptatási időszakban ezeknek a fontos zsírsavaknak a hiánya memóriaproblémák kialakulásához vezetett, míg ha ezeket étrendkiegészítővel pótolták, a probléma nem mutatkozott. Ha az anyatej kivételes tápanyagösszetételének feltételezése és ezen zsírsavak memóriára gyakorolt hatása valóban megállja a helyét, akkor a szoptatásnak a nyelvbeli képességekre is hatással kell lennie. Éppen ezért a szókincset, a szövegértést és nyelvi önkifejezési képességeket is vizsgálták a kutatásban résztvevő gyerekeknél. Ehhez hasonlóan a magatartás alakulását is figyelték, a szoptatás ugyanis korábbi feltételezések szerint – a korai bőr-bőr kontaktus miatt – szorosabb kötelék kialakulásához vezet anya és gyermeke között, ez pedig pozitív hatással lehet a kicsi viselkedésére.
A kutatásban kizárólag időre született gyerekeket vizsgáltak (tehát koraszülött pl. nem volt a résztvevők között), az információkat pedig a kicsik 9 hónapos, 3 és 5 éves korában gyűjtötték be.
Eredmények
A 31 napig kizárólag anyatejjel táplált gyerekek esetében az eredmények semmilyen különbséget nem mutattak 3-5 éves korban. Ugyanígy az átlagban 32-180 napig szoptatott kicsiknél sem találtak eltérést.
Azonban a 6 hónapig vagy annál tovább szoptatott, 3 éves gyerekek a problémamegoldást, illetve hiperaktivitást mérő teszteken sokkal jobban szerepeltek. Habár többszörös tesztelés után, 5 éves korra ezek a különbségek statisztikailag jelentéktelenné alakultak.
A kutatás vezetője, Lisa-Christine Girard szerint a jobb eredmények az esetek többségében inkább az anya képzettségével és a család társadalmi helyzetével magyarázhatóak. Girard hozzátette, hogy – elsősorban a fejlett országokban – a szoptató anyák nagyon különböznek azoktól, akik nem szoptatnak, általában tanultabbak és ritkábban élnek bármilyen káros szerrel a terhességük alatt, ami érthető módon pozitív hatással van a születendő gyermekükre is.
Természetesen ezzel együtt a szoptatásnak számos előnye van, védelmet nyújt a légzési megbetegedések, a fülfertőzések és a hasmenés ellen is, hosszútávon pedig az asztma és az elhízás kockázatát is csökkenti, ezért az ideális az lenne, ha a gyermek féléves koráig minden anya kizárólag szoptatná a gyermekét (és persze ezután is, csak már megkezdve a hozzátáplálást).
Kapcsolódó cikkeink:
– Miért nem természetes a szoptatás?
– A lovaglás javítja a gyermekek kognitív képességét
Kapcsolódó cikkek
